<p>A török parlament feloldotta azt a tilalmat, amelynek értelmében a női képviselők eddig nem hordhattak nadrágot az ülésteremben. A döntés tovább lazított az öltözködési szabályokon, miután nemrég az iszlamista, konzervatív kormányzó párt eltörölte a muzulmán fejkendő közintézményekben való viselésének tilalmát.</p>
Mostantól nadrágot is viselhetnek a képviselőnők a török parlamentben
A kérdésre Safak Pavey, a legnagyobb ellenzéki erő, a világi Köztársasági Néppárt (CHP) képviselőnője hívta fel a figyelmet a fejkendő viselésének parlamenti vitájában. Bár a 2011-ben megválasztott Paveynek lábprotézise van, a parlament korábban elutasította a nadrág viselésének engedélyezésére vonatkozó kérelmét, arra hivatkozva, hogy a szabályok egyértelműen kimondják: a női képviselők a törvényhozásban csak szoknyát viselhetnek.
A tilalom feloldását a Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök vezette konzervatív Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kezdeményezte a parlamentben, a szabálymódosítást a CHP, a Béke és Demokrácia (BDP) nevű kurd párt, valamint a nacionalista Nemzeti Akció Párt (MHP) is támogatta. A törvényhozás szerda éjjel fogadta el a döntést.
Október végén tizennégy év óta először jelentek meg képviselőnők muzulmán fejkendőben a török parlamentben. Legutóbb 1999-ben lépett fejkendőben képviselőnő a parlament üléstermébe, akit akkor heves szóváltások közepette utasítottak ki a török honatyák. Noha a parlamentre nem vonatkoztak a korlátozások, a világi ellenzék rosszallása és a közintézményekre vonatkozó (mára feloldott) tiltó rendelkezés miatt a török parlament női tagjai eddig kerülték a ruhadarab viselését.
A muzulmán fejkendő Törökországban érzékeny vallási szimbólumnak számít, amelyre a szekuláris erők a politikai iszlám térhódításának egyértelmű bizonyítékaként tekintenek, Erdogan ennek ellenére védelmébe vette a képviselőnők döntését, kijelentve: "Bár az ellenzék politikai szimbólumról beszél, nem veszik figyelembe, hogy a fejkendő vallási előírás."
Az AKP vezetése alatt 2008-ban eltörölték a muzulmán fejkendő viselésének tilalmát az egyetemeken, és később korlátozásokat vezettek be az alkoholárusításra. Emiatt a kormányzat bírálói úgy vélik, hogy a kormányzat által elfogadott reformok a Musztafa Kemal Atatürk által 1923-ban megalakított világi köztársaság alappilléreit támadják meg.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.