Most már elkerülhetetlen az unió reformja

Andrej Kiska államfő szerint tiszteletben kell tartani Nagy-Britannia állampolgárainak döntését. „Sajnálom, hogy ezt az utat választották, ám a történelem nem áll meg, megy tovább. Igyekeznünk kell, hogy a jövőben jobb kondícióba kerüljünk, ugyanis az EU Szlovákia számára is a szolidaritás, a gazdasági fellendülés és a biztonság garanciája” – nyilatkozta az államfő.

Robert Fico kormányfő szerint a brexit nem tragédia, hanem realitást. „S erre a realitásra a maradék 27 tagállamnak gyorsan kell reagálnia. Nagy hiba lenne, ha a 27 tagállam reakciója olyan lenne, mint az EU eddigi politikája. Az unió lakosainak jelentős része elutasítja a migrációs politikát, elégedetlen az unió gazdaságpolitikájával is. Az EU alapvető politikáinak alapvető változásokra van szüksége” – hangoztatta a kormányfő.

Andrej Danko házelnök szerint az uniónak komoly reformra van szüksége. „Ha látjuk a valóságtól elszakadt hivatalnokokat, az európai képviselőket, akik már elfelejtették, hogyan élnek az emberek szülőhazájukban, az asszisztensek ezreit, az őrült fizetéseket, az unió vezetőinek hatalmas jövedelemét, majd azt, hogy az unió képtelen reagálni a menekültválságra, akkor felmerül a kérdés, mennyire veszítették el ezek az emberek a józan ítélőképességüket?” – kérdezte Danko.

A Híd a népszavazásra sajtónyilatkozatban reagált. „Ez a lépés azért is sajnálatos, mert Európa-szerte a radikális és szélsőséges politikai erők megerősödéséhez vezet. A kilépést támogatók a kampány során nem használtak észérveket, valójában végig csak az érzelmekre hatottak, és ugyanezt teszik a szélsőségesek és a radikálisok is a többi EU-tagállamban. A brit népszavazás eredménye egyben figyelmeztetés a brüsszeli adminisztrációnak is, hogy jobban figyeljenek oda az egyes tagállamok hangjára, és gyorsítsák fel a reformokat” – áll a sajtónyilatkozatban.

Az MKP szerint a britek döntésének különös jelentősége van, mert egy erős és befolyásos tagállam hagyja el az EU-t, ráadásul olyan időszakban, amely egész Európa számára gazdasági, politikai, biztonságpolitikai problémákkal terhelt. „A következő időszakban az MKP európai partnereivel azon dolgozik majd, hogy a brit kiválás a lehető legkisebb károkkal járjon, és az Európai Unió új helyzetét felmérve, arra megfelelő válaszokat adva, megerősödve kerüljön ki a jelenlegi helyzetből” – közölte a párt sajtónyilatkozatban azzal, hogy az uniót meg kell reformálni.

Iveta Radičová volt miniszterelnök szerint a brit népszavazásra lehetne alapozni az unió reformjáról folytatott vitát. „Ha valaki elhagy bennünket, valószínűleg komoly oka van rá. Ha az EU és az intézményei erre nem fognak reagálni, és nem teszik meg a szükséges reformlépéseket, komolyan az fenyeget, hogy nem Nagy-Britannia lesz az egyedüli, aki erre a lépésre szánja el magát” – fejtette ki a volt kormányfő.

Ján Baránek politológus szerint a brexit csak azt igazolja, hogy az unióban egyszer s mindenkorra fel kell hagyni az utasításos politikai rendszerrel. „A brexit precedens, Európát káosz fenyegeti. Ma nem tudjuk megítélni, pontosan milyen hatása lesz a kilépésnek, egy viszont biztos, az EU-nak, abban a formában, ahogy megismertük, vége” – mondta Baránek.

Grigorij Mesežnikov politológus szerint a brexit a briteknek és az EU-nak sem hoz semmi jót; a kilépésért folytatott kampányt „pszichotikus ellenállásnak” nevezte. „Pánikra viszont nincs ok. Kidolgozzák az ország távozásának pontos mechanizmusát, s miután kiléptek, az unió többi tagállama még szorosabb együttműködésbe kezdhet. A politikai tisztségviselőknek viszont ezt kihívásként kell kezelniük” – mondta Mesežnikov.

Miroslav Lajčák külügyminiszter sajnálattal fogadta a brit népszavazás eredményének hírét. „Tudomásul vesszük ezt a döntést, de hangsúlyoznám, hogy az egész folyamat befejezéséig Nagy-Britannia az Európai Unió teljes értékű tagja marad minden joggal és kötelességgel együtt. A brexit nem csak brit szavazásról szólt, az eredmény üzenet az unió többi tagállamának. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy az euroszkeptikusok tábora egyre bővül. Közelebb kell hoznia az emberekhez az európai politikát” – állítja Lajčák.

Mikuláš Dzurinda volt kormányfő szerint Európa vezető politikusainak reakcióján múlik, milyen hatása lesz a brexitnek. „David Cameron brit kormányfő az utóbbi parlamenti választások előtt megijedt a populista Nigel Farage népszerűségétől, amelyet az európai intézmények értelmetlen és fejetlen kritikájára épített, s átvállalta retorikájának egy részét, hogy megnyerje a választásokat. Ez sikerült is, ám a döntésért az EU, Nagy-Britannia és maga Cameron is túl magas árat fizetett. Cameron egy csatát ugyan megnyert, ám a háborút elvesztette” – közölte Dzurinda. (dp, SITA, TASR)