Miloš Zeman marad a Cseh Köztársaság elnöke

Prága/Budapest. Miloš Zeman cseh államfő szombaton megvédte posztját, a következő öt évre is őt választották a Cseh Köztársaság elnökének.

A szavazatkülönbség mintegy 160 ezer voks a jelenlegi elnök javára. Zemanra több mint 2,8 millió, Drahošra több mint 2,6 millió ember szavazott. A jelenlegi államfő most mintegy 100 ezer szavazattal kapott többet, mint 2013-ban. A választási győzelemhez a második fordulóban a szavazatok egyszerű többségét kellett megszerezni.

„A szoros győzelem értékesebb, mint az egyértelmű győzelem” – jelentette ki az eredményhirdetés után Miloš Zeman, aki köszönetet mondott a választóknak a támogatásukért.

Leszögezte: a következő megbízatási időszakában szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, s nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.

Kérdésre elmondta, hogy tekintettel újraválasztására, több időt ad Andrej Babišnak a második kormányalakítási kísérletére, és csak azután nevezi ki újra kormányfőnek, miután a képviselőházban sikerül biztosítania új kormánya számára a többséget.

Jiří Drahoš nyilatkozatában elismerte vereségét, és gratulált a győztesnek.

A választási részvétel meghaladta a 66,5%-ot, ami magasnak tekinthető. A két hete lezajlott első fordulóban, ahol még kilenc jelölt közül lehetett választani, Zeman és Drahoš kapta a legtöbb szavazatot, a részvételi arány nem egészen 62%-os volt. Öt éve, 2013-ban a második fordulóban a szavazók kevesebb mint 60%-a járult az urnákhoz.

Miloš Zeman mostani mandátuma március 8-án jár le, várhatóan március 9-én iktatják be hivatalába.

Megosztott

a cseh társadalom

A cseh államfőválasztás szoros végeredménye, Miloš Zeman cseh államfő újraválasztása alig 3%-os előnnyel is a cseh társadalom megosztottságát mutatja a magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet szakértője szerint. Garai Nikolett az M1 csatornán vasárnap kifejtette: Zemant az idősebbek és a vidéki munkásréteghez tartózók támogatták, 10 választókerületben sikerült nyernie, ezzel szemben ellenfele, Jiří Drahoš 4 választókerületben, köztük Prágában aratott győzelmet. Zeman személye mindig megosztotta a cseh társadalmat, és ez így marad, azonban politikailag sokkal tapasztaltabb, mint ellenfele, volt már miniszterelnök is – mutatott rá. Kitért arra, hogy a két államfőjelölt bevándorláspolitikához fűződő álláspontja nem volt jelentősen eltérő, de döntő tényezőnek bizonyult. A kampány utolsó napjaiban megjelentek olyan plakátok, mely szerint ha Drahošt választják, akkor a bevándorlók elárasztják az országot – emlékeztetett.

Zeman, a nép fia

Miloš Zeman, Csehország szombaton újraválasztott köztársasági elnöke a nyolcvanas évek végén hívta fel magára a közvélemény figyelmét. Amikor azonban 1989 nyarán a prágai Technický magazín folyóiratban megjelent a Prognosztika és peresztrojka című írása, amely szokatlanul élesen bírálta a szocialista rendszer gazdaságpolitikáját, neve egyszerre ismertté vált az akkori szocialista Csehszlovákiában, sőt annak határain túl is. Az írás és a hasonló hangvételű tévényilatkozat nagy botrányt kavart, és Zeman az állását is elveszítette.

Az 1989. novemberi csehszlovákiai rendszerváltás után az új politikai elit soraiban találta magát. Előbb csehszlovák, majd cseh parlamenti képviselő lett, átvette a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) irányítását, és 1998-ban pártja választási győzelme után négy évre Csehország miniszterelnöke lett. Zeman a kezdetekről azt mondta: induláskor nagy individualista volt, s mintegy két évbe tellett, míg megértette, hogy a politikában csak úgy lehet valaki sikeres, ha komoly szervezett erő, párt van mögötte.

Amikor 2002-ben kormányfői megbízatásának lejárta után meglepetésre bejelentette, hogy nyugdíjba vonul, úgy tűnt, végleg búcsút mondott a nagypolitikának. Alig egy évvel később, 2003-ban váratlanul visszatért, és volt pártja jelöltjeként részt vett az elnökválasztáson. Saját pártja egyik szárnya buktatta meg, amelynek Bohuslav Sobotka későbbi pártelnök is tagja volt. Innen eredeztethető Zeman és a szociáldemokrata párt új vezetésének szakítása, sőt ellenségeskedése. Ez a legfőbb oka annak, hogy az államfő Zeman és a kormányfő Sobotka közti személyes viszony 2013 és 2018 között nyilvánosan ellenséges volt.

Miloš Zeman 2013-ban indult az első közvetlen cseh államfőválasztáson (korábban az elnököt a parlament választotta), és a második körben egyértelmű győzelmet aratott Karel Schwarzenberg volt külügyminiszter, jobboldali elnökjelölt felett. Zeman akkor is, most is az alsó tízmillió elnökjelöltjének tartotta magát.

„A politika alkalmazott prognosztika, akárcsak a sakk. A sakkban is az sikeres, aki képes több lépést előre átgondolni. Így van ez a politikában is” – állítja Zeman, akit a cseh sajtó és megfigyelők született politikusnak, vezetőnek tartanak. Rendszeresen és élesen bírálják azonban egoizmusát, különösen a gyakran a jó ízlés határait is átlépő humorát, arrogáns megjegyzéseit.

Nyilván nem volt véletlen, hogy a választási eredmény kihirdetése után Zeman önkritikusan leszögezte: a következő megbízatási időszakában szeretne „alázatosabb, kevésbé magabiztos és arrogáns lenni, s nagyobb tiszteletet tanúsítani mások véleménye iránt”.

Sajátos, kendőzetlen kijelentéseivel a közvélemény jelentős részében tartósan nagy népszerűséget szerzett. Csehországban ma is ő a „népi”, a „plebejus” politikus prototípusa. Nem titkolja, szereti a sört, a becherovkát, de állítólag soha nem volt részeg. Népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy a migránsválság kirobbanása óta határozottan ellenzi a muzulmán bevándorlók befogadását Csehországba, szerinte a két kultúra nem összeegyeztethető.

Sokat bírálják amiatt is, hogy szorgalmazza Csehország szorosabb együttműködését Kínával és Oroszországgal, megértően nyilatkozik Peking és Moszkva politikájáról, ez utóbbinál például az ukránoktól elfoglalt Krím félsziget ügyében. Ám Csehország bekapcsolódását az Európai Unióba és a NATO kötelékébe sosem kérdőjelezte meg. A cseh sajtóban gyakoriak a találgatások Zeman egészségi állapotáról. Az elnök nem titkolja, cukorbaja van és nehezen jár. „A politikát nem lábbal, hanem fejjel csinálják. A fejem pedig rendben van” – jegyezte meg több alkalommal is.

Miloš Zeman 1944. szeptember 28-án született a közép-csehországi Kolínban. Közgazdász végzettsége van. Másodszor nős. Első házasságából egy fia, második házasságából egy lánya született. Második felesége nem keresi a nyilvánosságot.