Mérlegen Merkel politikája

Berlin. Tizenhat millió német voksol holnap, de a három tartományi szavazás (Baden-Württemberg, Rajna-vidék-Pfalz és Szász-Anhalt) ered-ményei messze túlnőhetnek a helyi fontosságukon. Elemzők, politikusok és politológusok ebből próbálják kiolvasni, hogy a menekültpolitikájával Európában szinte egyedül maradt Angela Merkelnek s pártjának, a CDU-nak mek-kora a támogatottsága.

Az országot nagykoalícióban vezető kereszténydemokraták (CDU) és szociáldemokraták (SPD) visszaesnek – egyébként a nagy néppártok mindenhol veszítenek jelentőségükből, miközben új, gyakran populista és elitellenes erők törnek előre. De Németországban nyilván oka a visszaesésnek az is, hogy a kormánypártokat tartják felelősnek a menekültválság káoszáért. Ezt támasztja alá az is, hogy a bevándorlásellenes AfD-nek nemcsak arra van esélye, hogy mindhárom tartomány parlamentjébe bejusson, de akár a 3. legnagyobb erő is lehet mindegyikben. Mindez paradox módon nem jelenti automatikusan Angela Merkel kancellár és a CDU hatalmának gyengülését. A létrejövő tartományi parlamentekben ugyanis még nagyobb lesz az esélye annak, hogy nagykoalíciók alakuljanak ki, mert csak azok tudnak szélsőségesek támogatása nélkül is stabil többséget szerezni.

Rajna-vidék–Pfalzban fej fej mellett küzd egymással két nő – ilyen sem volt még a német politikában –, a szociáldemokrata kormányfő Malu Dreyer és a Merkel egyik esetleges utódjának kikiáltott CDU-s Julia Klöckner. Helmut Kohl egykori szűkebb hazájában 25 éve a szociáldemokraták vannak hatalmon, ezt megtörni komoly győzelemnek számítana. A legfájdalmasabb vereség a jelek szerint Baden-Württembergben éri majd a CDU-t, ahol Zöldek párti a kormányfő, és eddig az SPD-vel koalícióban kormányzott, miközben a kereszténydemokraták 40-ről 28%-ra csúsztak vissza öt év alatt.

A teljes német pártrendszert átrajzolhatja viszont az Alternative für Deutschland (AfD), amely a hétvégi szavazás valódi nyertese lehet. Az eddigi politikával elégedetlenek voksaira vadászó jobboldali populista AfD már a hétvégén is komoly meglepetést okozott a hesseni önkormányzati választásokon. A közvélemény-kutatók csúnyán alulmérték a párt támogatását. Az AfD helyenként 10–19%-ot szerzett, és a hétvégi tartományi szavazáson is két számjegyű eredményre számíthatnak. A menekültválság alatt egyértelműen megerősödött a korábban az eurókrízis kezelése ellen tiltakozó mozgalom. Konzervatív elemzők épp Merkelt vádolják azzal, hogy balra nyitó s a különösen nagylelkű menekültpolitikájával megágyazott az AfD-nek. A migránshelyzet nagy súllyal esik latba a tartományi választásokon, talán ezért is mondta Angela Merkel Baden-Württemberg tartományban, pártja egy választási gyűlésén, hogy nem minden menekült marad Németországban, az irakiak közül például havonta háromezren térnek vissza hazájukba. Az emberek hazamennek, amint otthonuk felszabadul az Iszlám Állam terrorszervezet uralma alól, ezért tovább kell küzdeni a polgárháború sújtotta Szíria és Irak stabilizálásáért, a harcok befejezéséért – tette hozzá Merkel. A családegyesítés lehetőségének korlátozására utalva megjegyezte, hogy a hazatérők között vannak, akik azért távoznak Németországból, hogy ismét családjukkal legyenek, hiszen rokonaik „hosszabb ideig nem tudnának Németországba jönni”. Merkel ismét felszólította a menedékkérőket, menekülteket, hogy fogadják el a német jogrendet és törekedjenek a beilleszkedésre. (MTI, Figyelő)