Mennyire adakozó a magyar?

Ez derül ki a CEORG (Central European Opinion Research Group) kutatási együttműködés keretében végzett TÁRKI kutatás legfrissebb eredményeiből, amelyet az Új Szó Online rendelkezésére bocsátottak.

Az elmúlt egy évben a felnőtt magyar lakosság negyede adományozott pénzt, hetede adott természetbeni adományt, s tizede végzett önkéntes munkát. A lengyelek esetében az adományozók aránya (feltételezhetően a katolikus egyház szerepe miatt) sokkal magasabb, az önkéntes munkát végzők aránya alacsonyabb.

A pénz- és természetbeni adományozók aránya az átlagosnál magasabb a vállalkozók, a biztos szavazók (de csak a pénzadományt adók esetében), az MSZP-s pártszimpátiával rendelkezők, a gazdasági helyzetét jónak érzékelők körében. Természetesen a jobb életkörülmények között élők (akiknek kocsija, mobilja, internet van, sokszobás lakásban él) körében is rendre magasabb az adományozás esélye, mint a társadalom egyéb csoportjaiban.
Míg az adományozás mindkét formájának (de különösen a pénzadományozásnak) esélye erősen nő az iskolai végzettség növekedésével, addig az önkéntes munka aránya nem függ az iskolai végzettségtől.

*** 
A pénz- és természetbeni adományt adók, illetve önkéntes munkát végzők aránya (%)
A magasabb iskolai végzettség természetesen magasabb jövedelmet is jelent. Az átlagos havi nettó jövedelem (már azok körében, akik ezt a kérdést megválaszolták, vagyis a megkérdezettek kétharmada esetében) a pénzben, illetve természetben adományozók, továbbá az önkéntes munkát végzők körében az átlagosnál (kb. 79 000 forint) sokkal magasabb (rendre kb. 94 000, 109 000, és 92 000 forint).