<p>A hitehagyás miatt halálra ítélt, majd felmentett szudáni nő menedékjogot kért a kartúmi amerikai nagykövetségen - jelentette be csütörtökön a 27 éves Mariam Yahya Ibrahim ügyvédje.</p>
Menedékjogot kért a felmentett szudáni nő
"Az amerikai nagykövetségen van" - mondta Muhanad Mustafa az AFP francia hírügynökségnek nyilatkozva, de egyebet nem volt hajlandó mondani, mint ahogy az amerikai diplomáciai képviselet sem. A nőt elengedték a szudáni hatóságok, majd amikor kedden a repülőtérre ment, hogy az Egyesült Államokba utazzon családjával együtt, ismét őrizetbe vették, mert a szudáni hatóságok szerint hamis dokumentumokkal akarta elhagyni az országot. Csütörtökig rendőrségi őrizetben volt, ezen a napon óvadék ellenében szabadon engedték, ügyvédje tájékoztatása szerint egyelőre nem hagyhatja el az országot.
Mariam Yahya Ibrahim dél-szudáni papírokkal akart elutazni Kartúmból, amivel a szudáni hatóságok szerint bűncselekményt követett el. Dél-Szudán kartúmi nagykövetsége azonban közölte, hogy a dokumentumok érvényesek.
A nő férje, Daniel Wani amerikai állampolgár és keresztény vallású. A nő vallási szemszögből vegyes házasságba született: apja muszlim, de anyja - aki felnevelte - keresztény. Szudánban a törvény szerint halállal is büntethető a hitehagyás, ám a nő elítélése éles nemzetközi felzúdulást váltott ki. Amellett, hogy halálra ítélték, száz korbácsütést is kiszabtak rá büntetésül. Ezt azért kapta, mert kereszténnyel kötött házasságot, ami Szudánban szintén tilos, bár csak a nőknek.
A nő 2011-ben ment férjhez Wanihoz. Első gyermekük születésekor még szabadlábon volt, aztán a kisfiúval együtt vonult be a börtönbe, miközben már ismét áldott állapotban volt. Második gyermekét a börtönben kellett világra hoznia.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.