Megvonnák a terroristáktól az izraeli állampolgárságot

Jeruzsálem/New York/. Az izraeli belügyminiszter azt tervezi, hogy megfosztja állampolgárságuktól azokat az izraeli arabokat, akik terrorakciókban vettek részt. Eli Jisai az izraeli katonai rádiónak adott nyilatkozatában teljesen törvényesnek nevezte a tervezett lépést. „Izrael háborút folytat a terrorizmus ellen, és ha az állampolgárság megvonásával akár csak egy zsidó életét is megmenthetjük, már megérte.” Jisai nemrég levélben egy hónapot adott tettük megmagyarázására három izraeli arabnak, akit a hatóságok azzal gyanúsítanak, hogy együttműködtek a palesztin Hamász és a libanoni Hezbollah szélsőséges szervezet aktivistáival. Ha a gyanúsítottak nem tudnak kielégítő választ adni Jisai kérdésére, megfosztják őket izraeli állampolgárságuktól. Simon Peresz izraeli külügyminiszter a maga részéről kevés esélyt lát arra, hogy a legfelsőbb bíróság jóváhagyja minisztertársa javaslatát.

Az ENSZ közgyűlésének hétfő esti határozata az izraeli csapatok kivonására szólít fel a palesztin területekről. Az EU és a palesztin küldöttek által közösen beterjesztett határozattervezetet 114 szavazattal négy ellenében, 11 tartózkodás mellett fogadta el a közgyűlés. A határozat ellen szavazó országok között volt az USA és Izrael. Az ENSZ-közgyűlés megvitatta Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentését az izraeli hadsereg által a ciszjordániai Dzsenin menekülttáborban áprilisban végrehajtott akcióiról. A jelentés elmarasztalja ugyan Izraelt, amiért polgári lakókörzetekben is bevetett nehézfegyvereket és nem engedett be mentőautókat, orvosokat az ostromlott táborba, ám azt is kiemeli, hogy 200 palesztin fegyveres tudatosan, mintegy támaszpontként használta a sűrűn lakott várost.

Izrael kész több lépésben kivonni csapatait négy palesztin városból, ha a palesztin hatóság képes szavatolni a biztonságot a szóban forgó körzetekben. Mint az izraeli közszolgálati rádió tegnap reggel jelentette, Benjamin Ben Eliezer védelmi miniszter elképzelése szerint az izraeli hadsereg először Gáza, valamint a ciszjordániai Hebron, Betlehem és Jerikó megszállását és elszigetelését szüntetné meg. Ha a palesztinok ezeken a helyeken hatékonyan legyűrik a terrorizmust, akkor az izraeliek kivonulhatnak más palesztin városokból is. A véres merényletek sorozata után Ben Eliezer hétfő este tárgyalt Abdelrazak al-Jahja palesztin belügyminiszterrel és két másik palesztin biztonsági tisztségviselővel. A jeruzsálemi találkozó előtt a palesztinok az izraeli hadsereg teljes kivonulását követelték önkormányzat alatt álló városaikból. Izrael június közepén (egy újabb merénylethullám után) gyakorlatilag újra megszállta Ciszjordániát, és 700 ezer palesztint lényegében otthonmaradásra kényszerített. A hadsereg vasárnap teljes blokád alá helyezte a városokat.

A palesztinok kapásból elutasították Ben Eliezer „először Gáza” elképzelését. Arafat egyik tanácsadója „piárfogásnak” nevezte az izraeli miniszter elgondolását, rámutatva, hogy a hétfő esti tárgyaláson nem értek el áttörést. Ahmed Abder-Rahmán szerint a javaslat „csak Izrael komolytalanságát, az átfogó agresszió és az átfogó ostrom beszüntetésétől való vonakodását tükrözi”. A radikális Hamász és Iszlám Dzsihad tisztségviselői elcsépeltnek és képmutatónak minősítették a javaslatot az AFP-nak adott nyilatkozataikban. Iszmail Abu Sanab Hamász-vezető úgy vélekedett, hogy a javaslat célja a palesztinok megosztása. Rámutatott, hogy a megbeszéléssel egy időben izraeli helikopterek rakétákkal támadtak egy vasöntödét Gáza városában, két embert megsebesítve. Egyébként az izraeli hadsereg egyébként tegnap első ízben mozgósította a 41 évesnél idősebb tartalékosokat is, és közölte: a ciszjordániai palesztin városok és falvak teljes blokádja folytatódik.

Az izraeli legfelsőbb bíróság kedden elutasította a terrormerényletekkel gyanúsított palesztinok hozzátartozóinak kérelmét, hogy az izraeli hadsereg két nappal előbb értesítse őket házaik lerombolásáról. A bírák úgy találták, hogy az előzetes értesítés veszélyeztetné a házromboló katonák életét. Egyben elutasították a családoknak azt az igényét is, hogy bíróság előtt előadhassák ellenérveiket, mielőtt a katonák akcióba lépnek. (m, t, ú)