Megszűnt a rivalizálás?

A NATO-tagállamok külügyminiszterei tegnap tartották rendes évzáró értekezletüket. Először az Észak-atlanti Tanács (NAC, a szövetség legfelsőbb szerve) keretében ültek tárgyalóasztalhoz, majd pedig a NATO–Oroszország Tanács keretében folytattak megbeszélést a moszkvai diplomácia vezetőjével, Szergej Lavrovval. Ez utóbbit követően jelentette be Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár, hogy a felek támogatják a szabad választások megtartását Ukrajnában. Scheffer ezt jelentős áttörésnek tartja, mivel megszűnt a konfliktus vagy a rivalizálás a Nyugat és a Kelet között ebben a térségben. A főtitkár a NATO „gondoskodását” azért tarja helyénvalónak, mert Ukrajna nemcsak Oroszország szomszédja, hanem a NATO-nak is partnerországa. Moszkva és a Nyugat kapcsolatát az elmúlt hetekben nagyon megterhelte az ukrajnai válság, az orosz vezetés ugyanis Ukrajna belügyeibe való beavatkozással vádolja a nyugati országokat, ezek közé értve a NATO-t is. A mostani külügyminiszteri találkozó keretében eredetileg tartottak volna egy NATO–Ukrajna megbeszélést is (mint már évek óta minden hasonló rendezvényen), de ezt a katonai szövetség a bizonytalan ukrajnai helyzet miatt lemondta.

Megállapodás született a NATO-külügyminiszterek találkozóján a szövetség iraki kiképző programja következő szakaszának beindításáról is. Ennek során a jelenlegi hatvanról háromszázra növelik a következő hetekben a katonai szövetség Irakban kiképzési feladatokat ellátó egységének létszámát. Erről szintén Scheffer főtitkár tájékoztatta a sajtó képviselőit, s biztosított mindenkit arról, hogy „az iraki kiképző misszió minden tekintetben a kitűzött határidőknek megfelelően halad”. Közölte, hogy a tanácskozáson több ország, köztük Lengyelország, Magyarország és Hollandia is ajánlott föl katonákat a misszióba.

A résztvevők leszögezték a szövetség afganisztáni missziója (ISAF) továbbra is prioritást élvez. Ezt a békefenntartó műveletet – konkrét vállalás nélkül – a NATO a lehető leggyorsabban tovább kívánja bővíteni. Ennek kapcsán közölte Eduard Kukan külügyminiszter, hogy Pozsony nem kíván több katonát küldeni Afganisztánba (jelenleg 14 fő végez ott aknamentesítést), viszont fontolóra veszi, hogy öt tiszttel hozzájáruljon a szövetség iraki kiképző programjához.

Visszatérve Ukrajnához: a külügyminiszterek komoly külföldi megfigyelői jelenlétet szorgalmaztak az elnökválasztás december 26-ai 2. fordulójában, hogy ezzel is biztosítani lehessen a voksolás tisztességes jellegét. Colin Powell amerikai külügyminiszter például a választási körzetek „külföldi megfigyelőkkel való elárasztásáról” beszélt. Joschka Fischer német külügyminiszter pedig úgy vélekedett, hogy a jogi feltételek most jobbak, mint voltak a korábbi választási fordulók idején, s a nemzetközi megfigyelők segítenek abban, hogy az ukránok valóban kinyilváníthassák akaratukat. (TASR, SITA, MTI)