Megszavazták a menekültek szétosztását

Az Európau Unió luxemburgi elnöksége hivatalos Twitter csatornáján jelentette be a megegyezés tényét. Milan Chovanec cseh belügyminiszter szintúgy a Twitteren jelentette be, ki szavazott ellene. [[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"202813","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"422","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]„A tagállamok nagy többségének támogatásával döntés született 120 ezer ember elhelyezéséről” – áll a luxemburgi hivatalos Twitteren.[[{"type":"media","view_mode":"media_large","fid":"202812","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"100","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"480"}}]]Uniós források szerint a megállapodás értelmében egyelőre 66 ezer menekültet helyeznek át a többi tagállamba Olaszországról és Görögországról, 54 ezer áthelyezésről később, a Financial Times című lap értesülése szerint egy éven belül döntenek.     Az Európai Bizottság javaslata alapján éppen ennyit, 54 ezer menekültet helyeztek volna át Magyarországról más tagállamokba, de Magyarország elutasította, hogy a megkérdezése nélkül úgynevezett frontállammá minősítsék, arra hivatkozva, hogy a magyar határhoz érkező migránsok egy uniós országon, Görögországon már áthaladtak, így ott kellett volna őket regisztrálni.    Szerbia szerda éjfélig adott ultimátumot Horvátországnak: amennyiben addig nem születik megállapodás Zágrábbal a teljes határnyitásról, Belgrád válaszlépéseket tesz - jelentette be rendkívüli sajtótájékoztatóján Aleksandar Vucic szerb kormányfő.    A miniszterelnök hozzátette: folyamatosan tárgyal horvát kollégájával, Zoran Milanoviccsal. Ugyanakkor közölte, hogy a szerb kormány felhatalmazta arra, hogy amennyiben nem születik megállapodás, akkor három szintű - politikai, jogi és gazdasági - válaszlépéseket foganatosítson az ország érdekeinek megóvása érdekében.     A horvát miniszterelnök azt üzente Szerbiának, hogy "szórja szét a migránsokat, küldjön valamennyit Magyarországra, Romániába és Horvátországba is".    Horvátország kedden délután feloldotta a határzárat a horvát-szerb határon található Bajakovo-Batrovci autópálya-átkelőn a romlandó árut szállító kamionok előtt. Ugyanakkor a két ország közti további hét átkelőhelyen továbbra is életben van a Zágráb által korábban a migránsáradat miatt elrendelt határzár.    Zavargások törtek ki kedd délután Horvátországban az opatovaci befogadótábornál - jelentette a helyszínről az M1 aktuális csatorna tudósítója. A tudósítás szerint kedd délután "kitört a tömeg" a táborból, s megrohamozták az ott lévő buszokat. Bejelentkezésekor épp egy ájult embert emeltek ki a tömegből. Az M1 munkatársa látott a buszokhoz siető, gyermeküket magukhoz szorító nőket, de felnőtt férfiak is dulakodva igyekeztek feljutni a buszokra.    Angela Merkel német kancellár kijelentette: az európai menekültválság megoldásához küzdeni kell a válságot kiváltó okok megszüntetéséért, a menekültek hazájában és a környező országokban működő menekülttáborokban is. Merkel kiemelte: a menekültek beáramlása Európába "nagyon rendezetlenül" zajlik, de ennek ellenére "meg kell, és meg is fogunk birkózni" vele. Ehhez szükség van a "rend jeleire", így az uniós külső határok biztosítására - mondta a kancellár. Görögország uniós külső határának biztosításához pedig elengedhetetlenül szükséges Törökország támogatása - tette hozzá. - A menekültválságban "megtanuljuk, hogy az is befolyásolja az életünket, ha valahol máshol történik valami szörnyűség, és ezen nem tudunk változtatni kerítések építésével" - idézte Angela Merkel szavait az AFP hírügynökség.     Szükségesnek nevezte a Szíriával szomszédos országok támogatását Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter, miután felkeresett egy menekülttábort Jordániában. "Jordániában és Libanonban a táborok lakóinak többsége még reménykedik benne, hogy hazatérhet. Ha elveszítik a reményt, ha a legmélyebb szegénységben kell itt élniük, vagy ha a gyerekeik nem járhatnak többé iskolába, akkor ők is útnak indulnak" - mondta.     Az ENSZ menekültügyi hivatala felszólította az Európai Uniót, hogy egyezzen bele további 120 ezer, azaz összesen 240 ezer migráns befogadásába, különben hiteltelen bármilyen széttelepítési program. Melissa Fleming, a hivatal szóvivője Genfben emlékeztetett arra, hogy csupán tengeren 480 ezer ember érkezett Európába, és naponta átlagosan 6 ezren jönnek, így a 120 ezres keretet 20 nap alatt kitöltik.     Laurent Fabius francia külügyminiszter szerint "a menekültválság Európa működését és létének lényegét" kérdőjelezi meg. "Illúzió azt hinni, hogy mindenki boldogulhat a nemzeti határok visszaállításával. De tisztességesen meg kell mondani, hogy a menekültekkel szemben szükséges szolidaritáson túl nem tárhatjuk ki a kapukat minden gazdasági migráns előtt. Egyébként mi fog történni? Káosz, szétesés, a szélsőségek megerősödése, beleértve a gondolkodást is, és súlyos következmények Európa számára minden szinten" - fogalmazott.    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OEC D) megállapította: nagyságában és összetettségében is példa nélküli a jelenlegi migránsválság, amely tartósnak ígérkezik, de Európa a rendelkezésre álló kapacitásokkal és a korábbi migránshullámok tapasztalataival "képes lenne szembenézni" vele.    Az OECD szerint a főbb kibocsátó országokban, Szíriában, Líbiában, Afganisztánban, és Irakban rövid távon és részben középtávon sem várható a helyzet javulása, továbbá Afrika egyes térségeiben a gazdasági és demográfiai tényezők, valamint a Nyugat-Balkán magas szegénységi és munkanélküliségi szintje miatt is fennáll egy újabb migrációs hullám kialakulásának a lehetősége.    Az Európai Bizottság annak a lehetőségét vizsgálja, hogy a migránsválságot olyan "rendkívüli körülménynek" nyilvánítsa, amely az európai költségvetési szabályok rugalmasabb kezelését teszi lehetővé - közölte Pierre Moscovici gazdasági ügyekért felelős uniós biztos. Ausztria és Olaszország már kérte Brüsszeltől, hogy alkalmazza a stabilitási és növekedési paktum azon cikkelyét, amely rendkívüli helyzetben engedélyezi, hogy a költségvetési hiány meghaladja a GDP-arányos 3 százalékot. (MTI, TASR)