Megkezdődtek Izland európai uniós csatlakozási tárgyalásai

A nyitótárgyalást Brüsszelben rendezték meg. Az EU-tagországok külügyminiszterei még hétfőn egyhangúlag elhatározták, hogy 35 tematikus fejezetről fognak tárgyalni a szigetország képviselőivel.
Stefan Füle bővítési EU-biztos a nyitótárgyalást követően újságíróknak nyilatkozva aggodalmát hangoztatta amiatt, hogy az izlandi közvélemény jelenleg nem támogatja az ország EU-csatlakozását. "Ez azt mutatja, hogy objektívebb információkra van szükség az Európai Unióról és annak politikájáról. A csatlakozásról szóló döntést tényekre és számokra kell alapozni, nem pedig mítoszokra és félelmekre" - mondta a biztos, aki szerint mindez főleg az izlandi kormányra ró majd feladatot.
Füle úgy tervezi, hogy szeptemberben felkeresi a szigetországot.
Izland egy évvel ezelőtt nyújtotta be uniós csatlakozási kérelmét, miután a pénzügyi világválság alaposan megviselte az országot. Izland tagja az Európai Gazdasági Térségnek, s ebben a minőségében az EU-jog nagy részét már alkalmazza. Jóllehet az izlandi közvélemény egy évvel ezelőtt még szeretett volna részesülni az euró jelentette védőernyő jótékony hatásaiból, mára fordult a kocka: a legutóbbi közvélemény-kutatás szerint az izlandiak többsége a csatlakozás ellen van, és sürgeti a belépési kérelem visszavonását.
Füle figyelmeztetett arra, hogy a kényes kérdéseket tartalmazó tárgyalási fejezetek lezárása nehéznek ígérkezik.
Össur Skarphédinsson izlandi külügyminiszter máris jelezte, hogy országa az uniós csatlakozás után is szeretné saját kézben tartani a halászati ágazatot. A miniszter azzal érvelt, hogy a halászat olyannyira fontos az izlandi gazdaság számára, hogy azt az uniós halászati politikán, annak kvótáin és tilalmain kívül kell tartani. Skarphédinsson ennek kapcsán "megértést" kért az uniótól.
A miniszter mindazonáltal megjegyezte: ha Izland már évekkel ezelőtt csatlakozott volna az unióhoz, a lépés megóvta volna attól, hogy gazdasága összeomoljon a 2008-as pénzügyi világválság hatására.