Megkezdődött a közép-európai államfői csúcstalálkozó Prágában

A csúcstalálkozón a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - valamint Ausztria és Szlovénia államfője vesz rész. Szlovákiát Andrej Kiska államfő képviseli a találkozón. A cseh államfők székhelyén, a prágai Hradzsinban a magas rangú külföldi vendégeket Miloš Zeman cseh köztársasági elnök üdvözölte.

Az első, csütörtöki plenáris tárgyalások középpontjában a közép-európai közúti, vasúti, légi és vízi közlekedés fejlesztésének kérdései, valamint általánosságban  a visegrádi országok, illetve Ausztria és Szlovénia közötti együttműködési lehetőségek  állnak.

A tárgyalások eredménye prágai források szerint egy vízió megfogalmazása lenne, hogyan képzelik el az államfők Közép-Európa közlekedési infrastruktúráját 2020 után. Ez a vízió felhasználható lenne a régió közös stratégiájának kialakításában az Európai Unióval folytatandó tárgyalásokon az 2020 után megépítendő közlekedési hálózatokról.

"A közlekedés olyan ügy, amely gazdasági szempontból minden területet érint" - mondta Hynek Kmoníček, a cseh államfő külpolitikai főtanácsadója. 

A találkozó alkalmából a Prágai Várban csütörtökön délután kiállítás nyílik a Duna-Odera-Elba csatorna megépítésével kapcsolatos elképzelésekről és tervekről. Az államfők részt vesznek a kiállítás megnyitóján. A cseh államfő csütörtökön este a Hradzsinban vacsorát ad külföldi vendégei tiszteletére.

Mi a tervezett Duna-Odera-Elba csatorna?

Mintegy kétszát éve bukkant fel először az az elképzelés, hogy a mai Cseh Köztársaság területén össze kellene kapcsolni a Duna, az Odera és az Elba folyókat, és az így létrejött csatornával több tengerhez vezető, közvetlen és jól hajózható utat kaphatna az egész közép-európai régió.

Prága néhány éve leporolta a tervet és jelenleg azt vizsgálják, hogy mennyire reális az elképzelés, mire lenne szükség a megvalósításához, és mi lenne a hozadéka. Ezeket az elképzeléseket és terveket mutatja be az a kiállítás, amely a négy visegrádi ország - Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia - valamint Ausztria és Szlovénia államfőinek jelenlétében csütörtökön délután nyílt meg a prágai Hradzsinban. Miloš Zeman cseh államfő ugyanis nagy támogatója az elképzelések megvalósításának.

Zeman elnöki beiktatási után, 2013 tavaszán közölte, hogy hivatali ideje alatt szeretné elindítani a Duna-Odera-Elba csatorna építését. A januárban hatalomra került kormány azt vette tervbe, hogy megvalósítási tanulmányt készíttet a csatornától.

A Duna-Odera-Elba csatorna megépítésének elképzelése része Csehország távlati területfejlesztési tervének, amelyet 2009 nyarán fogadott el a cseh kormány. A terv megvalósításához szükséges nyilvánvalóan több milliárd korona nagyobbik részét Prága szerint az Európai Unió biztosíthatná.

A távlati területfejlesztési terv szerint a mindenkori cseh kormánynak biztosítania kell, hogy az építkezésre számba jöhető terepeken továbbra is építési tilalom legyen érvényben. A közlekedési tárcának komoly háttéranyagot kell kidolgoznia, s az egész projektet meg kell konzultálnia a szomszédos országokkal. A kormány szerint a csatorna megépítése reális.

Az új hajóút a Duna Pozsony és Bécs közti szakaszából indulna észak felé, és az észak-morvaországi Ostrava felett lengyel területen kapcsolódna az Oderához. Ostrava alatt mintegy 40-50 kilométerre lenne egy nyugati irányú elágazás, amely a csatornát összekötné az Elbával. Csehország és a közép-európai országok a csatornán keresztül így kényelmes vízi utat, összeköttetést nyerhetnének több tengerhez.

Az elképzelés évtizedek óta indulatos szakmai és társadalmi viták tárgya. A csatorna esetleges útvonalát ugyanis már régebben államilag védett területnek nyilvánították, ahol tilos ipari zónákat és egyéb nagyszabású építményeket kialakítani. Ez feszültségforrás, mert az érintett régiók azt állítják, hogy a védett területek fenntartása korlátozza
fejlődésüket.

Josef Podzimek, aki néhány éve könyvet írt a témáról és a mostani kiállítást is összeállította, úgy véli, a tervek megvalósítására a felkészülést haladéktalanul el kellene elkezdeni. A sokat vitatott csatorna megépítésére legalább négy többé-kevésbé hivatalos, félhivatalos elképzelés, és legalább kéttucatnyi nem hivatalos terv létezik. Egyes számítások szerint a csatorna hossza mintegy 260 kilométer, más számítások szerint akár 500 kilométer is lehetne. Több szakasza a már meglévő helyi jellegű csatornákat, illetve folyókat használná ki.

Podzimek "Három tenger kereszteződése" című, 2008-ban megjelent könyve a felettébb érdekes témáról nagy közönségsikert aratott. Ez azt jelzi, hogy a Duna-Odera-Elba csatorna nemcsak a szakértőket, hanem a közvéleményt is élénken foglalkoztatja.