<p>"Német és katolikus, de azért megszerettük" - mondta a BBC hevenyészett utcai közvélemény-kutatásának egyik megkérdezettje XVI. Benedek pápáról, mintegy összegezve a katolikus egyházfő által a britekre tett, egybehangzó vélemények szerint a vártnál jóval kedvezőbb benyomást.</p>
Megkedvelték XVI. Benedek pápát az angolok
A pápa, aki II. Erzsébet királynő - az anglikán egyház első számú vezetője - meghívására tett négynapos körutat Nagy-Britanniában, minden vélekedés szerint sokkal népszerűbben távozik, mint ahogy érkezett.
A News of the World, a legnagyobb vasárnapi brit bulvárlap - amely általában nem veszteget sok jó szót semmire, ami a Vatikánnal vagy Németországgal kapcsolatos - főcímében "diadalmasnak" minősítette XVI. Benedek látogatását, megtoldva azzal, hogy a britek "mosollyal az arcukon" búcsúznak "az emberek pápájától".
A jelenlegi egyházfőnek, aki csütörtökön érkezett Nagy-Britanniába, több szempontból sem volt könnyű dolga. A brit sajtó ugyanis már az utazás előtt folyamatosan az előd, II. János Pál 1982-ben tett lelkipásztori látogatásának hatalmas, máig emlékezetes sikeréről értekezett. Még mértékadó, komoly brit lapokban is olyan visszaemlékezések jelentek meg, hogy a néhai lengyel pápát annak idején "szupersztárként" ünnepelték Nagy-Britanniában, és a kommentátorok azt taglalták, hogy XVI. Benedek is részesül-e hasonló fogadtatásban.
A négy nap tapasztalata az, hogy a 83 esztendős német pápa - aki 21 évvel idősebb, mint II. János Pál volt 1982-es nagy-britanniai látogatása idején - "szupersztár" ugyan továbbra sem lett a britek körében, de megnyilvánulásaival, nyilvános szerepléseivel nagyon komoly tiszteletet vívott ki magának.
A brit közvéleményre a legnagyobb benyomást valószínűleg az az őszinte hangvételű, szívből jövő bocsánatkérés tette, amellyel Benedek pápa a gyermekek ellen katolikus papok által elkövetett szexuális visszaélések egykori elszenvedőit megkövette. Az egyházfő a négynapos program egyik legkiemelkedőbb eseményét, az angol-walesi katolikus közösség londoni főtemplomában, a Westminster székesegyházban általa bemutatott misét használta fel erre, azzal a nyilvánvaló céllal, hogy a háromezer meghívott vendég és a televíziós közvetítés több milliós közönsége által hallott szavai a lehető legnagyobb hatást keltsék.
A brit közvélemény minden bizonnyal értékelte a német pápa azon kijelentéseit is, amelyek a náci Németország bűntetteit ostorozták. XVI. Benedek 55 ezer hívő előtt Birminghamben bemutatott vasárnapi szabadtéri miséjén felidézte azon britek emlékét, akik "életük feláldozásával, bátran szembeszálltak" a nácizmus "gonosz ideológiájának erőivel". Hozzátette: számára, aki Németországban élt és szenvedett "a náci rezsim sötét napjaiban", mélyen megindító, hogy vasárnap, a náci Németországgal vívott légi háború - az angliai csata - emléknapján Nagy-Britanniában lehet.
A pápa már érkezése napján, a skóciai Glasgow-ban tartott szabadtéri miséjén is elítélően szólt a nácizmusról, kijelentve: a "náci zsarnokság száműzni akarta Istent a társadalomból", és megtagadta az emberiességet a társadalom egyes csoportjaitól, elsősorban is a zsidóságtól.
Az egyházfő megtalálta a közös hangot azokkal is, akik a bankok profitéhségét kárhoztatják az utóbbi fél évszázad legsúlyosabb pénzügyi-gazdasági válságáért, és igazságtalannak tartják, hogy a válság okozójának tartott pénzintézetekbe a kormányok csillagászati összegeket öltek az adófizetők pénzéből. A pápa a londoni misén kijelentette: a gazdasági tevékenység "szilárd etikai alapjainak hiánya" volt az egyik oka a világszerte milliók által elszenvedett súlyos nehézségeknek. Hozzátette: ha a kormányok hajlandók voltak hatalmas összegeket fordítani olyan pénzintézetek életben tartására, amelyeket "túl nagynak ítéltek ahhoz, hogy elbukhassanak", akkor fel kell ismerniük azt is, hogy a legszegényebb országok fejlődésének segélyezése szintén "túl nagy vállalkozás ahhoz, semhogy elbukhasson".
Mindez népszerűvé tette a német pápát a vele szemben korábban "zsigerből" ellenszenvet tápláló britek körében is. Nagy-Britannia, amelynek 62 milliós lakosságából hozzávetőleg 9 százaléknyi a katolikus, természetesen ettől még nem fog megtérni Rómához, amellyel VIII. Henrik csaknem ötszáz éve szakított, de XVI. Benedek pápa azzal az emlékkel távozhat Európa egyik legvilágiasabbnak tartott országából, hogy mondandóját legalábbis udvariasan meghallgatták, és gyakran még egyet is értettek vele.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.