Megkapja Európa az alkotmányát?

Tony Blair és Silvio Berlusconi: – Beszéljünk halkabban, mindenki ránk figyel! Reuters-felvételA tizenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország első számú vezetői mellett a külügy- és a pénzügyminiszterek is részt vesznek a tanácskozásokon. Ezek napirendjén ugyanis „hagyományos csúcstémák” is szerepelnek, és az Európai Tanács ülései forma szerint elkülönülnek az alkotmányos szerződésről döntő kormányközi konferencia (IGC) mostani fordulóitól. Ez utóbbi, vagyis a legfelsőbb szintű újabb IGC-forduló délután ötkor kezdődött, s ezen már részt vett Mikuláš Dzurinda szlovák kormányfő is, aki a koradélutáni órákban utazott Brüsszelbe.

Rekordidő, alig két óra leforgása alatt véget ért az Európai Tanács délelőtti értekezlete, így a csúcs hátralévő részét teljes egészében az alkotmányos szerződésről döntő kormányközi konferenciának szentelhették a résztvevők. A soros olasz elnökség menet közben változtatott az előzetes programon, amely szerint a záró következtetések elfogadása csak szombaton lett volna esedékes. A munka felgyorsítása érdekében ez már a tegnapi munkaülésen megtörtént, s a következtetések tervezetét a tanács gyakorlatilag változtatások nélkül jóváhagyta. Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök az ülés utáni sajtóértekezleten bejelentette, hogy a tizenötök és a jövőre csatlakozó tíz ország vezetői délután megkezdik a kormányközi konferenciát, s ennek során az elnökség először külön-külön folytat megbeszéléseket az egyes tagállamok vezetőivel a kompromisszumok lehetőségeinek felmérése érdekében. Az október 4-én Rómában megnyílt IGC eddig sikeres volt, mert a tárgyalásokon 92 rendezetlen kérdést kellett kezelni, s ezek túlnyomó többségét – köztük a védelmi együttműködés problémáját – mostanáig sikerült megoldani. A záró szakaszra mindössze két probléma maradt: az Európai Bizottság majdani létszámáról és összetételéről, valamint a szavazási rendszerről való megállapodás – mondta Berlusconi. Nem árulta el, hogy a csütörtök óta folytatott legutóbbi egyeztetések során kirajzolódtak-e valamilyen kompromiszszumok körvonalai e két kérdésben, de értésre adta, hogy az elnökség legkésőbb vasárnap hajnalig kívánja folytatni a konferenciát. Ha addig sem sikerül dűlőre jutni, az IGC befejezése a soros elnökséget január 1-től átvevő ĺrországra marad. Berlusconi „legitimnek” nevezte a lengyel kormány álláspontját, amely szerint nem szabad változtatni a szavazási rendszert illetően a nizzai szerződésben rögzített formulákon. „Bárhogyan alakuljanak is a dolgok, még mindig jobb később folytatni a konferenciát, mint most egy nem megfelelő megoldást elfogadni” – jelentette ki az olasz miniszterelnök.

Berlusconi bejelentette, az EU-tagországok állam- és kormányfői jóváhagyták a védelmi megállapodást, amely „elismeri a NATO jelentőségét ezen a területen, s bizonyosan tetszeni fog az Egyesült Államoknak”. Tony Blair brit miniszterelnök, Washington legfőbb európai szövetségese pedig sajtóértekezletén közölte: a megállapodás teljes mértékben tiszteletben tartja, hogy az Atlanti-óceán két partja közötti szövetség alapja a NATO, ugyanakkor lehetővé teszi, hogy Európa cselekedhessen, ha alapvető érdekei kerülnek veszélybe, s az USA nem akar részt venni az akcióban. A hivatalos közleményből kitűnik: számos engedményt tettek Washingtonnak, csakhogy ne ellenezze a megállapodást. ĺgy például az EU elfogadta, hogy elsődlegesen a NATO szerepe a beavatkozás egy-egy válsághelyzetben. Ha a NATO ezt nem akarja vállalni, akkor léphetnek önállóan az európai országok – de ebben az esetben is a katonai akció megtervezése, irányítása alapvetően az egyes államok saját nemzeti vezérkarára hárulna. Az elmúlt hónapok vitáiban központi témává vált önálló európai tervezési-irányítási „sejt” létrejön ugyan, de nincs szó önálló főhadiszállásról. (A csúcs résztvevői Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét bízták meg e sejt felállításával, azt kérve, hogy erre 2004-ben, a lehető leghamarabb kerüljön sor.) A határozat szerint az Európai Unió tanácsa elsősorban akkor dönthet ennek a szervezetnek az igénybevételéről, ha a nemzeti vezérkarok közül egyikre sem akarja rábízni a katonai akció megtervezésének, irányításának feladatát.

A csúcsértekezlet résztvevői tegnap elfogadták az EU új biztonságpolitikai stratégiáját is, amelynek kidolgozása szintén Solana feladata volt. A stratégia felsorolja azokat a kihívásokat, amelyekkel a szervezetnek szembe kell szállnia, s külön is kitér a konkrét fenyegetésekre is. (MTI, TASR)