Meghátrált a cseh államfő

    Az elnök ugyanakkor bejelentette: javasolni fogja a kormánynak, hogy módosítsa a főiskolai törvényt, miszerint a tanárokat az államfő nevezi ki. "Ez monarchista maradvány, szívesen lemondok róla, ahogy már korábban lemondtam arról, hogy amnesztiát hirdessek" - mondta Zeman. A sajtóértekezleten az újságírók nem kaptak lehetőséget kérdésekre.
    Zeman a múlt hét végén jelezte, hogy nem fogja kinevezni egyetemi tanárrá Putnát, akit a Károly Egyetem terjesztett elő a professzori címre. Az elnök úgy vélte: a homoszexuális mivoltát nyíltan vállaló Putna több megnyilvánulása nem egyeztethető össze a jó ízléssel, a jó erkölccsel, ezért az illető alkalmatlan a professzori címre. Az elnök tagadja, hogy azért ellenezte volna Putna professzori kinevezését, mert az a januári elnökválasztási kampányban ellenfelét, Karel Schwarzenberget támogatta.
    Az államfő bejelentése széles körű tiltakozási hullámot indított el, a politikusok és a sajtó össztüzet zúdítottak Zemanra, hogy visszaél hatalmával. A sajtóban már korábban megjelent, hogy módosítani kellene a főiskolai törvényt, s a professzorok kinevezésének jogát az egyetemek kezébe kellene helyezni. Zeman mellett csak a kommunisták és néhány katolikus személyiség állt ki. Más katolikus értelmiségiek viszont Putna mellé álltak.
    A csehországi gyakorlat az, hogy a professzori címet az egyetem tudományos tanácsa javasolja, míg a kinevezési dekrétumot az államfő írja alá. Sem Václav Havel, sem Václav Klaus elnöksége idején nem fordult elő, hogy az államfő elutasította volna az egyetemek javaslatát.
    Václav Hampl, a Károly Egyetem rektora azonnal levelet írt az államfőnek, és magyarázatot követelt az ügyben. "Olyan helyzet alakult ki, amely szögesen eltér az eddigi gyakorlattól" - jelentette ki Hampl.
    "Ha Zeman azt akarná jelezni, hogy az olyan ember, aki nyíltan vállalja szexuális másságát, nem kaphat akadémiai címet, akkor véleményével kikerült a mai nyugati civilizáció köréből" - írta hétfőn a Hospodárské Noviny című neves gazdasági és politikai napilap. Az újság szerint az ilyesféle megkülönböztetés a diktatórikus, autoriter rendszerekre jellemző.
    Helyi megfigyelők szerint az ügy szerdán bejelentett kompromisszumos megoldása lényegében az államfő meghátrálását jelenti, s ebben nagy szerepe van a közvélemény nyomásának is.