Megfékezhetetlen az illegális bevándorlók áradata?

Illegális bevándorlók a Kanári-szigeteken, TenerifénTASR/EPA-felvételAz ENSZ adatai szerint 2005-ben 191 millió bevándorló keresett új hazát világszerte. A bevándorlók legnagyobb hányadát – mintegy 34 százalékot – Európa fogadja be, majd Ázsia következik 28 százalékkal. Észak-Amerikába a az áttelepülők 23, Afrikába 9, Latin-Amerikába és a Karib-térségbe, illetve Óceániába 3-3 százaléka érkezett. A bevándorlóknak közel a fele nő, a fejlett országokba többen is érkeznek mint férfiak.

Európának is egyre nagyobb politikai, társadalmi és gazdásági gondokat okoznak az illegális bevándorlók tömegei. Általában nem azok kelnek ugyanis gyakran életveszélyes, embertelen körülmények között útra, akikre több fejlett nyugat-európai gazdaságnak égető szüksége lenne. Nem a magasan képzettek, a mérnökök, orvosok, számítógépes szakemberek és így tovább. Szakértők évek óta figyelmeztetnek: a probléma mindaddig nem oldható meg, amíg Afrikában nem javulnak az életkörülmények.

Erősített határvédelem

Nos, a Marokkó és Spanyolország által kezdeményezett terv – Párizs is támogatja –, amelyet Dakarban ismertettek, a bevándorlók hazatelepítésétől kezdve olyan programok megvalósítását ajánlja, amelyek a potenciális bevándorlókat a szülőföldön való maradásra ösztönöznék. A megtorló és megelőző intézkedések mellett olyan gyors és rugalmas akciókra helyezi hangsúlyt, amelyek kiterjednek a kiindulási, a tranzit- és a célországokra is. A terv értelmében erősíteni kell a kiindulási és a tranzitországok határainak védelmét, fokozni kell az igazságügyi és rendőrségi együttműködést az emberkereskedelem, a csempészhálózatok felszámolása érdekében. Szorgalmazták egy európai–afrikai bevándorlási központ létrehozását, hogy jobban megismerhetővé és szabályozhatóvá váljon a migrációs áramlás. A tervben javasolták a gazdasági együttműködés szintjének emelését, a kiindulási országok kereskedelmének fejlesztését, hogy ezáltal munkahelyteremtő vállalkozások induljanak a mezőgazdaságban, a kézműiparban, a turizmusban vagy éppen a halászatban. Kilátásba helyeztek technikai támogatást olyan bevándorlóknak, akik szülőföldjükön indítanának vállalkozást.

Dakarban a kéttucatnyi európai és ugyanannyi afrikai ország mellett a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az ENSZ fejlesztési programja, valamint a Nemzetközi Migrációs Szervezet képviselői voltak jelen. Az akciótervet még politikai szinten is jóvá kell hagyni, éspedig azelőtt, hogy az afrikai és európai országok illetékes miniszterei július 11–12-én Rabatban összeülnek.

Spanyol aggodalmak

A kezdeményező Spanyolország már az EU-tól is kért segítséget, Madrid a Kanári-szigeteken tapasztaltak miatt azt szeretné, ha a problémát Brüsszelben uniós problémának tekintenék. A Spanyolországhoz tartozó, az afrikai partoktól alig 100 kilométernyire fekvő szigeteken idén eddig csaknem 8200 illegális bevándorló kötött ki. Eddig 2002 volt a rekordév, akkor 9929-en szálltak partra. Az országban már 70 százalékra emelkedett azok aránya, akik szerint túl sok külföldi él ott. A közvélemény jelentős része Zapatero kormányfőt is felelősnek tartja, a megkérdezettek többsége szerint hiba volt, hogy a szocialista kormány tavaly közel 600 ezer ott élő illegális bevándorló helyzetét legalizálta. Madridban a közelmúltban kilenc európai állam nagykövetei, az Európai Bizottság és az európai határőrizeti ügynökség képviselői tanácskoztak az illegális bevándorlásról. A résztvevők ígéretet tettek egy, a tervek szerint öt járőrhajóból, ugyanennyi helikopterből és egy repülőgépből álló közös európai járőrszolgálat beindítására Mauritánia, Szenegál és a Zöld-foki-szigetek térségében.

Francia világrekord

Egyébként a menekültstátust kérőket illetően Franciország nemcsak európai, hanem világrekorder is, ami magyarázatot adhat Sarkozy belügyminiszternek a bevándorlási törvény szigorítását célzó erőfeszítéseire. Például 2004-ben 65 ezer új kérés érkezett a hatóságokhoz, s évente átlagosan 11 ezer kérvény részesül pozitív elbírálásban. A közelmúltban egy tanulmány megállapította, az országba érkező külföldiek száma stabilizálódott: 2004-ben 134 123, 2003-ban pedig 132 017 külföldi telepedett le az országban, akikből 2004-ben 102 619-en, 2003-ban pedig 100 105-en családi okokból kérelmezték a tartózkodási engedélyt. Ez azt jelenti, hogy leendő házastársuk vagy családtagjaik már régóta Franciaországban élnek, és náluk kívánnak lakni. Az adatokból az is kiderül, hogy az illegálisan az országban tartózkodók 73 százaléka valamikor családja után érkezett francia földre. (MTI, euractiv.hu, SITA)

Sokan hazaküldik a pénzt

Az Európai Beruházási Bank (EIB) nemrégiben nyilvánosságra hozott tanulmánya szerint a Földközi-tenger térségéből származó EU-lakosok minden évben 12,4–13,6 milliárd eurót küldenek vissza egykori hazájukba. A bevándorlóktól származó, s Marokkóba, Algériába, Egyiptomba, Jordániába, Libanonba, Szíriába, Tunéziába, illetve Törökországba menő hivatalos pénzügyi transzfer évi 7,1 milliárd euró. És majdnem ugyanennyit adnak családjuknak félhivatalosan, például hazalátogatásaik során. Ez az összeg jelentős: az adott országok bruttó hazai termékének 2–20 százaléka. A bank úgy véli, a hazaküldött pénzeket jobban kellene felhasználni, s akkor ez segíthetné az adott országok gazdasági fejlődését. (MTI)