Megemlékezés Bethlen István moszkvai sírjánál

A Donszkoj kolostor temetőjében a résztvevők mécsest gyújtva, virágokat elhelyezve emlékeztek minden ártatlanul kivégzett, meghurcolt emberre és a Gulag-táborokat megjárt milliókra. Az eseményen a moszkvai ortodox patriarchátus képviseletében részt vett és imádkozott Kim atya.

A Memorial jogvédő szervezet 1990 után három tömegsírt tudott beazonosítani, s az adatok szerint a 3. számúba temették Bethlen Istvánt (1874-1946), aki 1921-1931 között Magyarország miniszterelnöke volt.

Bethlen 1931-es lemondása után szembeszállt a fokozódó jobboldali radikalizmussal, a II. világháború idején fellépett a Németországhoz való túlzott kötődés, a nyugati hatalmaktól való elszakadás és a zsidótörvények ellen. 1942-43-ban támogatta a Kállay-kormány különbéke-kísérleteit, az angolszász orientáció markáns személyisége volt. 1944. március 19-i német megszállás után a Gestapo elfogató parancsa miatt illegalitásba vonult.

1944 decemberében felajánlotta együttműködését az oroszoknak. Kaposvárra vitték, kihallgatták, majd 1945 március végén a Szovjetunióba vitték, nehogy szerepet vállaljon a kommunistaellenes erők körében.

Életének utolsó hónapjairól a KGB archívumából 1993-ban előkerült iratokból derült csak ki, hogy elhurcolásával főleg a hazai politikai életből akarták kikapcsolni. A moszkvai Butirszkaja börtön kórházában tartották fogva, ahova 1945. április 1-jén, rossz egészségi állapotban érkezett.

1946-ban Sztálin egy magyar küldöttséggel tárgyalva utalt rá, hogy dönteni kellene a Moszkvában lévő Bethlen jövőjéről. Nagy Ferenc miniszterelnök állítólag azt mondta: "Nem bánjuk, ha nem jön haza, jobb lenne, ha inkább hadifogoly munkások és parasztok jönnének." Eszerint Bethlen távoltartása a magyar belpolitikától a Kisgazdapártnak is megfelelt.

Bethlen a dokumentumok szerint 1946. október 5-én a Butirszkaja börtön kórházában szívbénulásban halt meg.

Jelképes hamvait 1994-ben a Kerepesi-temetőben helyezték végső nyugalomra. A Donszkoj temetőben Bethlen Istvánnak állított síremlék más nemzetek - lengyel, osztrák, német áldozatok, japán hadifoglyok - emlékművei mellett egy nemzetközi emlékhely része.

A megemlékezésen a moszkvai magyar kulturális központ munkatársai, a Magyarország történelmével foglalkozó orosz szakemberek, történészek és műfordítók, a magyar kultúra barátai vettek részt.

Alekszandr Sztikalin, az Orosz Tudományos Akadémia Szlavisztikai Intézetének munkatársa rámutatott: Bethlen István politikai realizmusának hagyománya nem veszít jelentőségéből, hiszen a Duna-medencében élő népeknek továbbra is egymás kölcsönös megértésére kell törekedniük.

Varga Éva Mária levéltári delegátus röviden ismertette az egykori miniszterelnök utolsó tragikus éveit, és rámutatott: Bethlen István beleszületett a XX. század nagy kor- és sorsfordító változásaiba, sorsa magán viseli a század történelmi kataklizmáinak minden drámai jegyét.

A szervezők az idei megemlékezéssel tradíciót kívánnak teremteni, hogy ezután minden évben tisztelegjenek Bethlen sírjánál az október 30-i emléknapon a politikai represszió magyar – és egyben valamennyi nemzet – áldozatai előtt.