Megbukott a koszovói kormány

A bizalmatlansági indítványt az ellenzéki Önrendelkezés (Vetevendosje) és a Szövetség Koszovó Jövőjéért (AAK) tagjai, valamint tizenkét kormánypárti képviselő adta be, és végül a nagyobbik kormánypárt, a Koszovói Demokrata Párt (PDK) is támogatta.

A 120 fős törvényhozás 78 képviselője támogatta a bizalmatlansági indítványt, 34 ellenezte a voksoláskor.

Az ellenzék azért kezdeményezte a kormány elleni bizalmatlansági indítványt, mert szerinte a kabinet nem tartotta be a kampány idején tett ígéreteit, és az utóbbi időszakban az ország parlamentje sem tudott fontos törvényeket meghozni. Az ellenzék hónapok óta bojkottálta a munkát, korábban pedig könnygázgránátokkal lehetetlenítette el az ülések megtartását.

Isa Mustafa kormányfő, a kisebbik kormánypárt, a Koszovói Demokrata Szövetség (LDK) elnöke szerint mindazonáltal nem lett volna szükség az indítványra, annak egyetlen célja Koszovó destabilizációja volt.

Elemzők szerint a kormány bukásához feltételezhetően a Montegróval kötött határegyezmény vezetett, amelynek elfogadásáról nem egyezett a kormánykoalíció pártjainak véleménye.

A Montenegróval kötött határmegállapodást azért kifogásolják, hogy több mint 8000 hektárnyi föld jutna a szomszédos országnak. A megállapodás parlamenti becikkelyezése azonban nem is csupán a kétoldalú kapcsolatok miatt fontos, ez ugyanis az egyetlen - még fennálló - feltétele annak, hogy az Európai Unió eltörölje a Koszovóval szembeni vízumkényszert.

A kormány bukásával a ratifikálás az új összetételű törvényhozásra hárul. Az elfogadáshoz kétharmados többségre van szükség.

Még a parlament ülése előtt Isa Mustafa arról beszélt a koszovói sajtónak, hogy nem szeretne előrehozott választást, mert azt júniusban, a muzulmán böjti hónap, a ramadán idején kellene megtartani, és nem akarja, hogy a muszlim hívőknek az ünnep alatt politikával kelljen foglalkozniuk.

A jogszabályok szerint az előrehozott választást 45 napon belül kell megtartani. A koszovói állampolgárok legutóbb 2014-ben járultak az urnák elé.