Megállapodás nélkül ért véget az EU-csúcs

 

Megállapodás nélkül ért véget pénteken Brüsszelben az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről tartott EU-csúcstalálkozó. Mint a nyilatkozatokból kiderült, nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését hajlíthatatlanul követelő britek és az ennél kompromisszumkészebb tagországok között keletkezett.    Az állam-, illetve kormányfők tanácskozása csütörtök késő este kezdődött. Herman Van Rompuy - a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke - előzőleg egész nap tárgyalt külön-külön az egyes csúcsvezetőkkel - köztük Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel, aki világossá tette: nem fogadja el, hogy olyan uniós költségvetés szülessen, mely méltánytalan helyzetbe hozza Magyarországot.    Van Rompuy a kétoldalú konzultációk alapján éjszakára újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyeket aztán a tagállamok a péntek délben újrakezdődött plenáris tanácskozáson véleményeztek, és végül arra jutottak, hogy nem sikerült a szükséges mértékben közelíteni az álláspontokat.     Orbán Viktor a tárgyalások végeztével tartott sajtótájékoztatóján megállapította: Magyarország számára előnyösebb az, hogy nem jött létre megállapodás, mint az, hogy ha a Van Rompuy által az éjjel ismertetett javaslatot fogadták volna el.     A magyar álláspont a miniszterelnök szerint a tárgyalások első pillanatától világos volt.      "A magyar álláspontnak elvi alapjai vannak, a magyar álláspont érvényesíthető álláspont, és ezért jó reményekkel várjuk a tárgyalások következő fordulóját" - fejtette ki a kormányfő.    A kohéziós politikát arra találták ki, hogy a szegény országok szegény régióinak a fölzárkózását elősegítsék - jelentette ki Orbán Viktor, majd hozzátette: véleménye szerint európai elvvel ütközik bármilyen olyan javaslat, amelyben ezek a térségek pénzt veszítenek, miközben a náluk jobb helyzetben lévő régiók nyernek.    Az Európai Bizottság által készített keretköltségvetés-tervezet jelentősen, 20-30 százalékkal rövidítette volna meg a Magyarországnak járó kohéziós forrásokat. A felzárkóztatásra fordítható összeg pedig csütörtök éjszakáig minden egyes javaslattal csökkent. A Van Rompuy által a csúcstalálkozó előtt lefolytatott kétoldalú találkozók alapján készített javaslat ugyan 10,6 milliárddal emelte volna a kohéziós pénzeket és a kiadási korlátot is megemelte volna, de Magyarország még úgy is jóval kevesebb forráshoz juthatott volna, mint a jelenlegi pénzügyi periódusban.    A 15 uniós tagállamot, a többi között Magyarországot is a sorai között tudó, úgynevezett kohézió barátai országcsoport - amely azzal érvelt, hogy ezek a források a növekedésösztönzés a munkahelyteremtés hatékony eszközei - Orbán Viktor szerint az utolsó pillanatig összetartott, amit a kormányfő a mai magyar modern diplomáciában ritka bravúrnak nevezett.     David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg ezer milliárd euró fölöttire tervezett hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta csökkenteni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói. A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői, vagyis Németország esetében haladja meg a közös alapba befizetett nemzeti hozzájárulás a legnagyobb mértékben az ország által támogatások formájában visszakapott összeget. Franciaországnak az volt a fő gondja, hogy megőrizze a mezőgazdasági termelők eddigi támogatásának a mértékét - lévén az első számú haszonélvezője az unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitikának.    A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy felhívta a figyelmet arra: bár a brit követelésnek nem tettek eleget teljes mértékben, a legutolsó tervezetek az eredeti elképzelésekhez képest már így is 80 milliárd euróval megrövidítették a költségvetési keretet. Van Rompuy megfogalmazása szerint a csütörtök-pénteki tanácskozássorozat így is "mutatott annyi közeledési potenciált" a tagállami vélemények között, hogy megfelelő előkészítés után jövő év elején lesz esély a megegyezésre. Általános a vélekedés, hogy a keretköltségvetés ügyében januárban vagy februárban újabb uniós csúcstalálkozót tartanak.     David Cameron a csúcstalálkozó után azt hangsúlyozta: nem sikerült elég haladást elérni a "pótlólagos kiadások" visszafogásában.     "Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt (az EU-ban) is" - mondta.     Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt.     "Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt" - mondta.     Donald Tusk lengyel miniszterelnök kiemelte: valamennyi résztvevő egyetértett azzal, hogy Van Rompuy az általa átdolgozandó - és jövőre megvitatandó - tervezetben nem tesz majd javaslatot a kohéziós (felzárkóztatási), valamint a mezőgazdasági támogatási keret csökkentésére.      Ha a tagállamok nem tudnának megegyezni a keretköltségvetésben a jövő év elején, akkor teljesen bizonytalanná válna a 2014-től esedékes támogatási programok tervezhetősége. Elvben ugyan 2014-re a 2013-as keret állna rendelkezésre - megnövelve az infláció mértékével - , ami több pénzt jelenthetne, mint amennyi a középtávú keretről folyó eddigi viták fényében ígérkezik, ám nem lenne politikai egyetértés abban, mire lehet ténylegesen szánni a pénzt.