Még várhat vagy tizenöt évet a tagságra

Erdogan (baloldalt) Európa legbefolyásosabb vezetőjétől, Gerhard Schrödertől kért vasárnap támogatást. Állítólag kapott is, a német kancellár szerint Törökországnak az EU-ban a helye. TASR/EPA-felvételA koppenhágai EU-csúcson, 2002 decemberében a tagállamok elismerték, hogy Törökországnak joga van belépni az unióba, s megígérték: haladéktalanul megkezdik a felvételi tárgyalásokat, ha 2004 decemberében az akkori csúcsértekezlet úgy látja, hogy az ország valóban teljesíti a csatlakozáshoz szükséges politikai kritériumokat. Most tehát eljött az ideje e folyamat első lépésének, a bizottsági javaslat megtételének. Ez utóbbi tartalmát sejteti: Günter Verheugen bővítési biztos nemrégiben úgy nyilatkozott, már nincs akadálya a tárgyalások megkezdésének.

Holnap a bizottság három dokumentumot fogad majd el: egy tanulmányt a török EU-csatlakozás előnyös vagy hátrányos hatásairól, magát a javaslatot a tárgyalások megkezdéséről vagy további halasztásáról, s egy jelentést Törökország EU-felkészültségéről. Az elsőnél ez utóbbi dokumentum állítólag sokkal árnyaltabb lesz. Készítői elismerik, hogy a kínzások már nem szisztematikusak Törökországban, s a kormány komolyan küzd e gyakorlat ellen, ugyanakkor szerintük még ma is számos ilyen esetről érkeznek hírek. Miközben a sajtószabadság erősödött, továbbra is aggasztóak az újságírók elleni eljárások. Noha a vallásszabadság biztosított, a nem muzulmán közösségeknek számos akadállyal kell megküzdeniük, a keresztények pedig időnként egyenesen rendőri ellenőrzés alatt állnak. A jelentéstervezet szerint súlyos problémát jelent a nőkkel szembeni erőszak, a sztrájkjog korlátozása és a török társadalomban tovább élő korrupció is.

Nem lesz egyszerű elfogadni a törököknek mindazt, amit a brüsszeli illetékesek leírtak. Verheugen szerint egyébként Törökország EU-csatlakozására legkorábban 2015-ben kerülhet sor. Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök is azt mondta vasárnap Berlinben, hogy a folyamat akár 2019-ig is elhúzódhat.

Ami az EB holnapi döntését illeti, megfigyelők szerint komoly vita várható, ugyanis hat vagy hét EU-biztos ellenzi a török csatlakozást, de legalábbis fenntartásai vannak a tárgyalások megkezdéséről. Franz Fischler osztrák mezőgazdasági biztos nemrégiben nyilvánosan kétségbe vonta, hogy vajon hosszabb távon is demokratikus és laikus állam marad-e Törökország, Frits Bolkestein, a belső piacért felelős holland biztos pedig arról értekezett, hogy Törökország felvétele esetén az EU felbomolhat.

A Financial Times, a brüsszeli politikai körök legolvasottabb lapja tegnap azt írta, hamarosan lassulni kezd az unió bővítésének tempója. Románia és Bulgária 2007-re várt belépése után legalább öt évig nem lesz újabb csatlakozás. Az EU mostantól mélyebb, igazi reformokat követel majd a csatlakozni vágyóktól, és nem éri be csupán ígéretekkel. Tíz évvel ezelőtt az EU-nak még csak 12 tagországa volt: Belgium, Dánia, Franciaország, Görögország, Hollandia, ĺrország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. 1995-ben lépett be Ausztria, Finnország és Svédország, idén pedig tíz újabb állam csatlakozott. A várakozók között van Bulgária, Románia, Törökország, illetve több jugoszláv utódállam, élükön Horvátországgal. A lap úgy értesült, Verheugenék holnap azt javasolják, hogy az EU kezdje meg a tárgyalásokat Törökországgal, de egyúttal még nagyon jelentős reformokat is kérnek Ankarától a belépés előtt.