Még nincs közös nemzetpolitika

Budapest. Közös nemzetpolitikáról ma még nem beszélhetünk – jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke a Politikatörténeti Alapítvány rendezvényén. A közös nemzetstratégia hiánya vezet oda, hogy ebben a pillanatban pártküzdelmek témájává, félő, áldozatává, martalékává válik a határon túli magyarság kérdése. Előadásában hangsúlyozta: tisztázni kell az egység, az önállóság, a különböző magyar közösségek közötti együtt-működés, valamint a lehetséges konszenzus kérdéseit, mert e nélkül nem tudunk közös nemzetpolitikát kialakítani. Markó szerint Magyarország uniós csatlakozása egzisztenciális szívóhatást fog gyakorolni az erdélyi magyarságra, főként a fiatalabb generációra, s ennek is közös nemzetstratégia kialakítására kell ösztönöznie. Kiemelte, hogy csökken a határon túli magyarok létszáma: az erdélyi magyarság tíz év alatt a népszámlálási adatok szerint 190 ezerrel fogyott, például több mint 50 ezren települtek át Magyarországra. A fogyatkozással egyidejűleg ugyanakkor fokozatosan erősödnek a határon túli magyar közösségek. Mint hangsúlyozta, a kisebbségi közösségek önállóságát gyengítheti, ha a magyarországi politikai viszonyok analógiájára próbálják átrendezni életüket. Nem lehet egy kisebbségi létre szorított közösséget úgy átgyúrni (...), hogy az a magyarországi politikai életet mintázza, modellezze.”

Szarka László, az MTA Kisebbségkutató Intézetének igazgatója arról szólt, hogy ma Magyarországon nincs központja a magyar kisebbségpolitikának, s ez a hiány a határon túl is érezhető. Szerinte Magyarország nem talál rá a térségbeli stratégiai partnerekre, s a kisebbségpolitika alapelemeit illetően a magyar kormányzat, pártpolitika „csapong, rögtönöz”. Szarka László úgy véli, a Magyar Állandó Értekezlet vegetál, s senki se sírna utána, ha holnap esetleg feloszlana. Tamás Pál szociológus azt prognosztizálta, hogy 15 éven belül a romániai magyarság létszáma további 10 százalékkal csökken. Rámutatott arra, hogy az erdélyi magyarok ma két különböző világkép rabjai: a jelenlegi RMDSZ-vezetés szerint a kisebbség csak a többséggel együtt lehet autonóm, egy másik csoport azonban egy „virtuális Magyarországon” él, és a románok nem érdeklik.