Medgyessy Péter nem írt jelentéseket, csak helyzetet értékelt

„Nem volt kényszer, nem volt zsarolás”Reuters-felvéteBudapest. Nyilvános ülésen számolt be beszervezésének történetéről és titkosszolgálati tevékenységéről Medgyessy Péter a múltját vizsgáló parlamenti bizottság előtt. A magyar kormányfő elmondta, soha nem kapott külön juttatást titkosszolgálati tisztként, mert választhatott, hogy melyik szervtől kapja a fizetését, és a pénzügyminisztérium borítékja volt a vastagabb.

Medgyessy Péter tegnap a múltját vizsgáló bizottság nyilvános ülésén felidézte: 1978 első hónapjaiban a pénzügyminiszter hivatta, és közölte vele, hogy találkoznia kell egy nemzetbiztonsági tiszttel, ekkor még nem tudta, mi okból. Ebben az időben a nemzetközi főosztályt vezette a pénzügyi tárcánál. A személyes találkozón a titkosszolgálati tiszt közölte vele, azért kellene titkos tiszti munkát vállalnia, mert a főosztályon számos olyan titok van, amelyeket védeni kell, meg kell előzni, hogy külföldi partnerek ezekhez a titkokhoz hozzájussanak.

Ekkoriban több nemzetközi tárgyalás zajlott az adósságcseréről, illetve nemzetközi hitelfelvételek ügyében, ahol fontos volt, hogy a magyar pozíciók ne legyenek teljes részletességgel ismertek. Medgyessynek azt mondták, a tőle várt tevékenység intellektuális, elemző munka. Értékelni kell az ország helyzetét, különös tekintettel a nemzetbiztonsági kockázatokra. A megbeszélés után a kormányfő időt kért, hogy eldönthesse, vállalja-e a feladatot. Medgyessy kijelentette: „Nem volt kényszer, nem volt zsarolás, választási lehetőségem volt.”

Simincskó István, volt titkosszolgálatokat felügyelő államtitkár arról érdeklődött: karrier, anyagi érdek vagy a rendszer fenntartása motiválta-e. Medgyessy elmondta, titkos tiszti megbízatása azonban soha nem jelentett előnyt karrierje szempontjából. Ami akkori jövedelmi viszonyait illeti: nem két helyről kapott fizetést, hanem választhatott, hogy a szerényebb BM-fizetést, vagy a PM-es javadalmazást választja. Az utóbbi akkoriban 8400 forint volt havonta, Medgyessy Péter emellett döntött.

Három tiszttel tartotta a kapcsolatot, általában szóban jelentett nekik, az ő kilétüket nem kívánta nyilvánosságra hozni, de a neveket egy papíron átadta Balogh László bizottsági elnöknek. A kormányfő beszámolt arról, hogy évente összegző elemzéseket kellett készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről és az ebből következő nemzetbiztonsági kockázatokról, valamint javaslatokat tett az ezzel kapcsolatos és szükségesnek tartott politikai lépésekről. Hangsúlyozta, hogy a kollégáiról nem írt jelentéseket, mert ez nem tartozott a feladatai közé. Kitért arra is, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) 1982-ben történt csatlakozással feladata befejeződött, ezzel ennek a tevékenységnek elveszett a szakmai érdekessége is. Hozzátette: miniszter-helyettesként összeférhetetlenségi okok miatt sem maradhatott szigorúan titkos tiszti állományban.

Az MDF kezdeményezésére alakult nyolctagú, paritásos bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, de legfeljebb 2002. augusztus 15-ig tart. Az érdemi munkát hosszas vitákat követően megkezdő bizottság ülésein eddig meghallgatott volt belügyminiszterek azt közölték, hogy miniszterségük idején nem volt tudomásuk Medgyessy Péter titkosszolgálati múltjáról.