Másként közelítik meg

A brit diplomácia irányítója elismerte, az amerikai kormányzat egyes harciasabb személyiségei az Irak elleni katonai fellépést szorgalmazzák, de az amerikai és a brit kormány hivatalos nyilatkozatai „teljesen azonosak”, azaz csak akkor lehetséges egy katonai akció más ország ellen, ha bizonyíték merülne fel a szeptember 11-i terrortámadások támogatására. „Jelenleg nincs napirenden a katonai fellépés kiterjesztése” – hangoztatta Straw. Emlékeztetett arra, hogy az Afganisztán ellen megindított légi csapások elsődleges célja az amerikai terrortámadások elkövetőinek elfogása és igazságszolgáltatás elé állítása, az Afganisztánban működő terrorista kiképzőtáborok felszámolása, a terrorizmus veszélyének elhárítása, valamint a terroristáknak menedéket nyújtó tálib rezsim elmozdítása a hatalomból. Nagy-Britannia szándéka egy széles alapokon nyugvó afgán kormány létrehozása, amelyben helyet kapnak az Északi Szövetség és a pastu közösség s a tálibok bizonyos képviselői is.

A The Daily Telegraph című brit napilap az Afganisztán jövőjére vonatkozó elképzelések kapcsán a brit és az amerikai álláspont közötti hangsúlykülönbségekre hívja fel a figyelmet: „Miközben a Bush-kormányzat kerüli a nemzetépítés megemlítését, Tony Blair a nemzetközi közösség feladatának tekinti egy új kabuli kormány létrehozásának segítését, amelynek része lenne a tálib rezsim elszakadt elemeinek bevonása és Afganisztán egy évtizedig tartó rehabilitációja több milliárd dolláros költséggel az ENSZ égisze alatt.” Blair kizárta a katonai akció kiterjesztésének lehetőségét Afganisztánon túlra, ha ennek nincs nemzetközi támogatása. Mint ismeretes, az USA az ENSZ BT elnökéhez küldött levélben kilátásba helyezte az Afganisztán elleni katonai művelet kiterjesztését más szervezetekre és országokra is.

Blairnek az a döntése, hogy elképzeléseit (újabb) közel-keleti körútja alatt hozza nyilvánosságra, azt bizonyítja, mennyire fontosnak tartja a mérsékelt arabok meggyőzését arról, hogy a terrorizmus elleni hadjárat nem a Nyugat és az iszlám közötti harc – állapítja meg a Daily Telegraph. „Tony Blair elképzelése szerint egyfajta nemzetközi protektorátus kereteiben teremthető meg az ázsiai ország hosszú távú békéje és prosperitása. A blairi megoldás lényegében neokolonializmus, amely egyre nagyobb teret nyer liberális körökben. Az erről szóló brit megnyilatkozások Bosznia, Koszovó és Kelet-Timor, valamint Sierra Leone mintájára céloznak”, de a legkézenfekvőbb modellként a balkáni példát emlegetik, amelyet a brit lap nem tart járható útnak Afganisztán esetében. A boszniai és a koszovói protektorátus életre hívását segítették a harcmezőkön elért sikerek, továbbá politikailag az a tény, hogy a szembenálló felek a Balkánon egyetértettek a külföldi beavatkozók – azaz a Nyugat – demokratikus és humanitárius értékeivel. Afganisztánban azonban a fő katonai és politikai erő, a tálibok nem hogy nem vallanak azonos elveket a Nyugattal, egyenesen elutasítják annak értékeit. Ami az Északi Szövetség hadurait illeti, elkötelezettségük a szövetségesek ügye iránt cinikus mosolyt kelt azok arcán, akik emlékeznek a fosztogatásokra, nemi erőszakra, gyilkolásokra az oroszok elleni háborúban aratott győzelmük után. (m, ú)