Magyarországi romagyilkosságok – Ma hirdetnek első fokú ítéletet

A Budapest Környéki Törvényszéken folyó per legutóbbi, július 24-i tárgyalásán az utolsó szó jogán K. Árpád és testvére, István semmit sem kívánt előadni. A harmadrendű vádlott, P. Zsolt  ártatlanságát hangoztatta, míg Cs. István negyedrendű vádlott édesanyja sajtónyilatkozatát idézve azt mondta: bűnös, de nem bűnöző.     Az ügyben eljáró bírói tanács elnöke, Miszori László akkor azt közölte, hogy a vádlottak esetleges távolmaradása nem lesz akadálya a határozathirdetésnek.     A vád szerint a négy férfi 2008. július 21-én Galgagyörkön, augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon, november 3-án Nagycsécsen, december 15-én Alsózsolcán, majd 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön, április 22-én Tiszalökön, augusztus 3-án Kislétán támadt fegyverekkel és gyújtópalackokkal romákra.     A kislétai és a tiszalöki bűncselekményben egy-egy, Nagycsécsen két ember halt meg, Tatárszentgyörgyön egy 27 éves férfit és 5 éves kisfiát lőtték agyon, miközben azok felgyújtott házukból menekültek.     A 2011. március 25-én kezdődött elsőfokú büntetőperben az ügyészség K. Árpád elsőrendű, K. István másodrendű és P. Zsolt harmadrendű vádlottat ötszörösen minősülő - aljas indokból, előre kitervelten, több ember sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett - emberöléssel vádolja tettesként, továbbá fegyveresen, csoportosan elkövetett rablással és lőfegyverrel való visszaéléssel is vádolja őket. Mindezért az ügyész e három vádlottra idén tavasszal perbeszédében tényleges életfogytiglant kért, míg a vád szerint az utolsó két gyilkosságban sofőrként közreműködő, és ezzel a minősített emberölések bűnsegédi magatartását megvalósító Cs. Istvánra határozott időtartamú fegyház kiszabását indítványozta.     A vádlottak ugyanakkor tagadták bűnösségüket a gyilkosságok, személyi sérüléssel járó cselekmények ügyében, és e vonatkozásban mindegyik védő ügyfelének felmentését kérte.