Magyar bundabotrány – Vádemelés 45 személy ellen

A KNYF közleménye szerint az ügyben érintett 45 vádlott között vannak volt és aktív futballisták, játékvezetők, klubtulajdonos, futballmenedzser és edző is. A vádiratban a meccsek között szerepel két utánpótlás- és egy felnőtt válogatott találkozó, 11 magyar, három finn, egy olasz első osztályú mérkőzés, két Magyar Kupa- és öt Ligakupa-összecsapás, négy magyar U19-es mérkőzés, két klubcsapatok közötti nemzetközi felkészülési mérkőzés, valamint egy megyei első osztályú találkozó.

    A KNYF a vádemelést az összesen mintegy 36 000 oldalt kitevő nyomozási iratok, illetve több mint száz tanú, illetve 55 gyanúsított vallomása alapján tette meg, négy részre elkülönítve. Az alapügy vádirata szerint a vizsgált mérkőzések manipulálására, és ahhoz kapcsolódóan fogadási csalásokra szakosodott nemzetközi bűnszervezet magyar tagja és segítői 2010-ben csatlakoztak a szervezethez, amelyet egy távol-keleti személy irányított, és a vezető alatt közvetlenül elhelyezkedő szinten a magyar tagon kívül még négy főszervező állt - áll a közleményben.      A bűnszervezet célja az volt, hogy szerte a világon a fogadóirodák által kínált mérkőzésekből kiválasszanak olyanokat, amelyeknél jó esélyük volt, hogy az eredményt a velük kapcsolatban álló játékvezetők és futballisták segítségével befolyásolják.      A bűnszervezet magyar tagjának és segítőinek a feladata az volt, hogy az úgynevezett "szindikátus" vezetője által kiválasztott vagy kiválasztásra jóváhagyott mérkőzéssel kapcsolatban szervezze meg a játékosok és/vagy a bírók megvesztegetését, kiutazásukat, juttassa el hozzájuk a vezető által rendelkezésre bocsátott vesztegetési pénzt, egyben jelezze a vezetőnek, hogy az adott mérkőzés manipulálásával kapcsolatban a rábízott feladatot elvégezte. Ezután a bűnszervezet vezetője fogadási ügynökök segítségével többnyire ázsiai fogadóirodáknál a befolyásolt mérkőzésre több 100 ezer eurós fogadásokat kötött. Amennyiben a manipulált mérkőzés a megfelelő eredményt hozta, akkor a realizált tiszta haszonból a "szindikátus" valamennyi tagja (még az adott mérkőzés szervezésében részt nem vett tagja is) egyenlő arányban részesült. A fogadás kedvezőtlen kimenetele esetén a költségeket a szervezet egésze viselte.      A nemzetközi fogadási csalásokkal, illetve magyar felkészülési és utánpótlás bajnoki meccsekkel kapcsolatban benyújtott vádiratban a KNYF a külföldön tartózkodó T.S. Eng szingapúri állampolgárt - akivel szemben a Fővárosi Törvényszék nemzetközi és európai elfogatóparancsot bocsátott ki -, valamint K. Zoltánt, L. Mátyást, S. Lászlót, B. Istvánt, Cs. Jánost, M. Tamást és S. Krisztiánt "bűnszervezetben, folytatólagosan elkövetett számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény különösen nagy kárt okozó bűntettével, valamint más, közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel", míg további négy terheltet "közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel, illetve számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekménnyel" vádolja. Az alapügy vádlottjai túlnyomórészt tagadták a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését, azonban a közélet tisztasága elleni bűncselekménnyel vádolt két terhelt a nyomozás során beismerő vallomást tett.      A KNYF a Rákospalotai EAC jogosulatlanul befolyásolt mérkőzéseivel kapcsolatos eljárásban K. Zoltánt és L. Mátyást "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés vétségével", a csapat korábbi játékosait, S. Balázst, H. Gábort, K. Vincét, Cs. Gergő Attilát, E. Károlyt, K. Balázst, K. Andrást, V. Zoltán Pétert, S. Tamást, Ny. Krisztiánt, P. Tibor Lászlót, T. Gábort, F. Balázst és P. Olivért "gazdálkodó szervezet dolgozója által kötelességszegéssel - egyes vádlottaknál üzletszerűen - elkövetett vesztegetés bűntettével", A. Zoltánt pedig "gazdálkodó szervezet önálló intézkedésre jogosult dolgozója által kötelességszegéssel elkövetett vesztegetés bűntettével", míg a nagyrészt a Siófok és a Diósgyőr labdarúgó csapatainak manipulált mérkőzéseivel kapcsolatos eljárásban K. Zoltánt és L. Mátyást ugyancsak "közélet tisztasága elleni bűncselekményekkel" vádolja, miként további 19 társukat is. A REAC mérkőzéseivel kapcsolatos eljárásában hat, míg a többnyire a Siófok és a Diósgyőr csapatainak manipulált mérkőzései vonatkozásában folytatott nyomozás során öt vádlott beismerő vallomást tett, a többiek tagadták a bűncselekmény elkövetését.     A KNYF a 2010. augusztus 27. napján lejátszott Videoton Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia - Ferencváros U19-es bajnoki labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatban elkülönített bűnügyben P. Csaba Zoltánt és Cs. Jánost "gazdálkodó szervezet dolgozójának kötelessége megszegésére irányuló vesztegetés bűntettével" vádolja, a nyomozás során mindkét vádlott tagadta a bűncselekmény elkövetését.     Nagy Andrea, a KNYF szóvivője az MTI érdeklődésére elmondta, hogy a legsúlyosabb esetekben 2-16 évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A futballisták 2-8 vagy 1-5 éves büntetést kaphatnak, az edző esetében 2-8 és 5-10 éves szabadságvesztésről lehet beszélni.       A nyomozó főügyészség - a más személyekkel kapcsolatban egyidejű vádemelés mellett hozott részmegszüntető határozatok mellett - a nyomozást Sz. Ádámmal és K. Norberttel szemben bizonyítottság hiányában megszüntette.     A nemzetközi fogadási csalásokkal és egyes manipulált, magyar felkészülési és utánpótlás bajnoki labdarúgó-mérkőzésekkel kapcsolatos eljárásban K. Zoltán, L. Mátyás és S. László jelenleg házi őrizetben van, a többi vádlott valamennyi eljárásban szabadlábon védekezik.