Ma reggelre kiderül, függetlenné válik-e Skócia

MTI-ÖSSZEFOGLALÓ

A referendumon a 16. életévüket betöltött, életvitelszerűen Skóciában élő brit, illetve európai uniós és nemzetközösségi állampolgárok vehettek részt. Az érdeklődés példátlan arányú: a 4,4 millió szavazásra jogosult skóciai lakosból a szeptember 2-i határidőig 4,29 millió, vagyis 97% regisztráltatta voksolási szándékát. Szakértők 80 százalék feletti tényleges részvételre számítanak, ami szintén példa nélküli lenne a skóciai választások történetében. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok azt jelezték, hogy a skót választók 51%-a kíván szavazni a függetlenség ellen, és 49%-uk adná voksát az elszakadásra Nagy-Britanniától.

A tudósítók kifejezetten barátságos, ünnepi hangulatról számoltak be, különösen a fiatal elsőszavazók körében. A kora reggeli órákban Alex Salmond skót kormányfő is leadta a szavazatát otthonában, Stritchenben. „A skót emberek kezében van a sorsunk, de nincs is ennél biztonságosabb dolog” – mondta Salmond, aki az egyik legnagyobb skót sportolóról, Andy Murrayról is megemlékezett. „Úgy hallottam, Andy Murray ma ismét nyerőt ütött” – célzott a kormányfő a teniszező azon Twitter-üzenetére, amelyben a függetlenségpártiak mellett kampányolt. Egyébként a sportoló nem szavazhatott, mert nem Skóciában él.

Tovább bomlik Britannia?

Ha Skócia megy, ki marad? – ez a leegyszerűsített kérdés sok fórumon felmerült azzal kapcsolatban, hogy ha a skótok a tegnapi függetlenségi népszavazáson az elszakadásra voksolnak, várható-e a szeparatista mozgalmak megerősödése az Egyesült Királyság más nemzeteiben is. A válasz meglehetősen egyértelműen megfogalmazható: nem. Walesben a Munkáspárt vezette előző kormány hatalmi decentralizációs programja keretében a széles önrendelkezési jogkörökkel felruházott skóciai törvényhozásnál eleve sokkal kurtább hatáskörű nemzetgyűlés jött létre másfél évtizede. Wales lakossága annak idején gyakorlatilag nem is parlamentet, hanem önkormányzati jellegű végrehajtó testületet választott meg 1999-ben, és még ennek létrejötte is majdnem meghiúsult. Sokkal forróbb kérdés a Nagy-Britanniához nem tartozó, de vele együtt az Egyesült Királyságot alkotó Észak-Írország ügye. A tartományt a történelmi horderejű 1998-as nagypénteki egyezménnyel elindított rendezési folyamat végeredményeként – korábban teljesen elképzelhetetlen koalícióban – ma együtt irányítja a protestáns koronahű Demokratikus Unionista Párt (DUP) és a radikális katolikus britellenes mozgalom, a Sinn Féin. Ha a kérdést Észak-Írországban is népszavazásra bocsátanák, az sem változtatna a helyzeten, mégpedig azért, mert a koronahű protestánsok – akiknek jelentős hányada egyébként skóciai bevándorlók leszármazottja – többségben vannak.

Sok ország izgul

Washington, Moszkva, Újdelhi és Peking (az utóbbi Tajvan és Tibet miatt) visszafojtott lélegzettel figyeli a skót népszavazás kimenetelét, és nemzeti érdekeit, valamint geopolitikai törekvéseit figyelembe véve titokban abban reménykedik, hogy Nagy-Britanniának sikerül összetartania az uniót, és Skócia nem teremti meg az államok felbomlásának újabb, veszélyes precedensét – vélte a Reuters hírügynökség. Az európai politikai erőtér a régiók erősödése és a központi kormányok gyengülése révén átrendeződni látszik Európában, és ez a skót népszavazás eredményétől függetlenül is átrajzolhatja Európa eddigi térképét. Az Európai Unió tagországai közül Németország mondta ki nyíltan, hogy a skótok és a britek közötti 307 éve tartó unió fennmaradását támogatja. A függetlenedési törekvésekkel folyamatosan küzdő Spanyolország, Belgium és Olaszország kormányai pedig hallgatólagosan bíznak abban, hogy a skót népszavazás nem teremt újabb bonyodalmakat saját államuk összetartásában. A tartomány függetlenségét csaknem kizárólag olyan népcsoportok támogatják, akik nem rendelkeznek saját államalakulattal, és évek óta törekednek a megalapítására: a katalánok Spanyolországban, az India fennhatósága alatt élők Kasmírban, vagy a Törökország, Irak és Irán területén szétszórt kurdok. A katalánok elszakadásáért küzdő mozgalom november 9-én akarja megtartani saját, nem kötelező érvényű népszavazását a régió függetlenedéséről, Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök azonban ezt és a skót referendum tényét is „az európai szellemiség megtorpedózásának” nevezte. Barack Obama amerikai elnök szavait idézve az USA a jövőben is „erős, ellenálló, egységes és hatékony partnerként” képzeli el Nagy-Britanniát, hozzátette, az elszakadással kapcsolatos döntés a skótok kezében van.