Lőreveszély fenyeget az uniós borpiacon?

Brüsszel. Folytatódik a heves borvita az unióban, a múlt héten, a mezőgazdasági miniszterek havi brüsszeli találkozóján ismertették a nagy bortermelő országok álláspontjukat az Európai Bizottság által javasolt reformokkal kapcsolatban. Lényegében hevesen támadták azokat. Például annak okán, hogy az EB engedélyezné a más országokban elfogadott borkészítési eljárásokat is, Horst Seehofer (CSU) német miniszter egyenesen lőreveszély miatt fújt riadót. Az USA-ban például megengedett a tölgyfaforgács alkalmazása is a borok készítésekor. A német kormány ellenzi a must importjának engedélyezését is borok házasításához.

Az EB a túltermelés miatt akarja megreformálni a borpiacot. A tervezett intézkedések céljai: évente félmilliárd eurót költenek az EU-ban a felesleges borkészletek megsemmisítésére, tárolására és alkohollá történő lepárlására. Brüsszel szerint az Unió évi 1,3 milliárd eurós borpiaci támogatását sokkal értelmesebben is fel lehetne használni. Öt éven belül a meglévő 3,4 millió hektár szőlőből ezért 400 ezer hektárt be kell szántani. A tengerentúli borok egyre erősebb konkurenciája miatt versenyképesebbé kell tenni az európai borokat. Be kell vezetni az egyszerűbb címkézést. Az olcsóbb borok esetében a földrajzi eredet nélkül is meg lehetne jelölni a bor fajtáját.

A főbb vitapontok: a bortöbbletet főként a földközi-tengeri országok állítják elő, ezért ellenzik a reformot. A szőlők beszántásának tervét azonban az északibb országokban is szkeptikusan fogadták. Lényegében ez háborítja fel leginkább a bortermelőket. A spanyolok szerint a 400 ezer hektár szőlő beszántása következtében teljes régiók sivatagosodhatnak el Európában.

Ellenállás van azokkal a tervekkel kapcsolatban is, amelyek szerint engedélyeznék a harmadik országból importált szőlőmust használatát. Ez a termelő államok szerint tönkretenné a hagyományos európai gyártási technológiákat.

A tagországok abban egyetértenek, hogy reformra szükség van, Franciaország szerint azonban a bizottság rossz irányba indult el; inkább az EU bortermelőinek versenyképességét kellene erősíteni ahelyett, hogy a termelést szorítják vissza. A bortermelésben nem érdekelt országok szerint azonban ez a folyamat nagyon hosszú és túlságosan költséges lenne. A EB tervei szerint megszüntetnék a ma létező legtöbb EU-támogatást, a jövőben nem fizetnének azért sem, hogy a termelő a felesleges bort ipari alkohollá vagy bioüzemanyaggá alakítsa át. (MTI, euractiv.hu, ú)