Londoni elemzők szerint Oroszország várhatóan visszatér a fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményhez

A gabonaszállítási programról az ENSZ és Törökország közvetítésével tavaly nyáron született megállapodás. Az egyezmény alapján Oroszország hozzájárult a blokád alatt tartott fekete-tengeri ukrán kikötőkből a gabonaszállítások újraindításához, és ennek fejében bizonyos orosz mezőgazdasági és élelmiszertermékek mentesültek a nemzetközi szankciók hatálya alól.

A Kreml azonban hétfőn bejelentette, hogy nem újítja meg a lejáró fekete-tengeri orosz–ukrán gabonaegyezményt, bár Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva kész azonnal visszatérni az egyezményhez, ha teljesülnek feltételei.

Moszkva azzal a panasszal függesztette fel az egyezmény megújítását, hogy akadályokba ütköznek az orosz élelmiszer- és műtrágyaszállítások, amelyek szintén a megállapodás részét képezik.

Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőműhely, az Oxford Economics kedden bemutatott tanulmánya szerint ugyanakkor valószínűsíthető, hogy Moszkva csak átmenetileg vonult ki a gabonamegállapodásból.

A ház szerint Oroszország várható visszatérésének elsődleges oka az, hogy Törökország és Kína – egyaránt Moszkva kulcsfontosságú geopolitikai és kereskedelmi partnere – a megállapodás két legfőbb kedvezményezettje, és valószínűleg mindketten nyomást gyakorolnak az orosz kormányra az egyezmény megújítása érdekében.

Az Oxford Economics szerint valószínű az is, hogy Oroszország a kilépéssel újabb kedvezményeket próbál elérni a nyugati országok részéről.

A cég hangsúlyozza keddi tanulmányában, hogy Oroszország tavaly október végén is kilépett a megállapodásból, ám négy nappal később mégis hozzájárult az egyezmény meghosszabbításához.

Az Oxford Economics elemzői kiemelik ugyanakkor azt is, hogy a helyzet ezúttal más a tavalyihoz képest, és ez elejét veheti az orosz döntés gyors megváltoztatásának.

Tavaly októberben ugyanis a globális élelmiszerárak sokkal magasabbak voltak, mint jelenleg: a kukorica 26 százalékkal, a búza 22 százalékkal volt drágább a mostani piaci árfolyamoknál. Az akkori orosz kilépést követő még további árkiugrás negatív reagálásokat váltott ki számos feltörekvő és fejlődő országban, de különösen Törökországban, így Oroszország visszatért az egyezményhez.

Most azonban a sokkal alacsonyabb gabonaárak miatt a piac kevésbé érzékeny. Ebben a helyzetben az orosz kilépés hatásai várhatóan aránytalan mértékben sújtják Ukrajnát, amelynek Oroszországgal szembeni alkupozícióját már korábban sem segítette, hogy több közép- és kelet-európai ország megtiltotta az ukrán gabona importját. Ráadásul már az sem okozott kifejezett reakciót a gabona világpiacán, hogy Oroszország az utóbbi hónapokban jelentősen késleltette az Ukrajnába tartó teherhajók átvizsgálását, és ez hátráltatta az ukrán exportot – áll az Oxford Economics keddi elemzésében.

A ház hangsúlyozza, hogy a piaci reakció most is mérsékelt: a kezdeti csaknem 3 százalékos megugrás után a kukorica és a búza ára a keddi kereskedésben az előző napi zárás alá esett vissza.

A cég véleménye szerint ez azt tükrözi, hogy Ukrajna tengeri gabonaexportjának mennyisége már május óta alacsony, másrészt a piaci szereplők is arra számíthatnak, hogy Oroszország ismét visszatér az egyezményhez.

Az Oxford Economics adatai szerint a május-júniusi időszakban – azóta, hogy Oroszország elkezdte a hajók átvizsgálásának késleltetését – a tengeri kikötőkből induló ukrán gabonaexport 2 millió tonnára, a korábbi mennyiség felére esett vissza.

Mindehhez hozzáadva a közép- és kelet-európai országok által a szárazföldi továbbítású ukrán gabonaimportra kirótt tilalmat, az ukrán gabonaexport március óta 35 százalékkal, a júniusban mért 4,7 millió tonnára csökkent (figyelembe véve azt is, hogy a folyami exportkikötő kapacitása 1–1,3 millió tonnáról 2,2 millió tonnára nőtt).

Az Oxford Economics becslése szerint ha a tengeri gabonafolyóson áthaladó ukrán szállítások teljesen leállnak, további havi 2 millió tonna ukrán export veszhet el. Tekintettel arra, hogy a háború előtt Ukrajna adta a világ gabonaexportjának 10 százalékát – az átlagon belül a globális búzaexport 9, a globális kukoricaexport 15 százalékát –, a teljes leállással ennek az ellátási kapacitásnak a fele eltűnne – áll a cég keddi elemzésében.

Az Oxford Economics számításai szerint ha az ukrán gabonaexport havi 5–6 millió tonnáról 3 millió tonnára csökken, ez az idei év második felében potenciálisan az ukrán hazai össztermék (GDP) 6 százalékának megfelelő veszteséggel járna.

A cég elemzői azonban megerősítették: nem hiszik, hogy a gabonaegyezmény felfüggesztése sokáig tartana. Kína, Törökország és Egyiptom ugyanis az ukrán gabonaexport három fő felvevője, és így erős törekvés várható részükről az egyezmény megújítására.

Mindemellett Oroszországnak továbbra is szüksége van Törökországra kritikus fontosságú kereskedelmi partnerként, hiszen Törökországtól olyan importcikkeket tud beszerezni, amelyeket Nyugatról már nem importálhat.

Várható az is, hogy a jövő heti szentpétervári Afrika–Oroszország csúcstalálkozón az élelmiszerellátási fennakadásokra érzékeny afrikai országok megpróbálnak nyomást gyakorolni Oroszországra az ukrán gabonaegyezmény megújítása végett – áll az Oxford Economics átfogó keddi elemzésében.