London maradhat az unióban

Brüsszel. Hosszú tárgyalások után létrejött a kompro-misszumos megállapodás Nagy-Britannia uniós reformköveteléseiről az EU-tagországok állam- és kor-mányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli csúcsta-lálkozóján. A britek június 23-án szavaznak a maradásról, Cameron kormányfő arra biztatja a választókat, hogy az uniós tagságra szavazzanak.

A csütörtökön kezdődött tanácskozás középpontjában a londoni kormány reformigényei álltak, amelyekről nehéz és hosszú tárgyalások után született meg az egyezség. Az uniós vezetőknek számos ponton komoly engedményeket kellett tenniük, hogy tető alá hozhassák a kompromisszumot. David Cameron brit kormányfő legtöbb vitát kiváltó követelését illetően olyan megoldás született, amelynek értelmében Nagy-Britanniában alapvetően négy, de szükség esetén akár hét éven át is korlátoznák az unióból újonnan érkező külföldi munkavállalóknak járó, foglalkoztatással összefüggő juttatásokat. Az intézkedésnek nincs visszamenőleges hatálya, nem érintheti az országban régebben dolgozó vendégmunkásokat.

Az uniós munkavállalók nem Nagy-Britanniában élő gyermekei után járó családi pótlék csökkentéséről olyan megállapodás született, amelynek értelmében az újonnan érkezők esetében azonnali hatállyal lefaragnak az összegből. A már jelenleg is a szigetországban dolgozókra az új intézkedés 2020. január 1-jétől lenne érvényes. Ezt a szabályt az Európai Unió összes tagállama alkalmazhatja.

A megállapodás értelmében Nagy-Britannia kimarad az EU-integráció mind szorosabbra vonásának törvényileg kötelező folyamatából. Emellett ki fogják mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, London pedig különleges biztosítékokat kap arra, hogy egyetlen tagállamot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ. Cameron kijelentette: országa tartósan kivonta magát az EU-integráció mind szorosabbra vonásának folyamatából. Hozzátette, Nagy-Britannia „soha nem fog csatlakozni az euróövezethez”, viszont „teljes beleszólása” lesz az egységes európai piacba.

Az Európai Unió alapelveit tiszteletben tartó, minden fél számára tisztességes megállapodás született a brit reformigényekről – közölte Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, aki szerint kifizetődő volt a hónapokon át tartó kemény munka. Megjegyezte, szó sincs arról, hogy a megállapodás értelmében Londonnak vétójoga lesz az euróövezeti döntésekben.

Francois Hollande francia államfő szerint a Londonnak tett engedmények az Európai Unió részéről nem jelentenek kivételezést, és nem sértik az uniós szabályokat. Hasonló véleményének adott hangot Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki szerint az egyezség megerősíti Nagy-Britannia különleges státusát az Európai Unióban. Angela Merkel német kancellár is tisztességes megegyezésről beszélt.

Cameron szombaton délutánra máris kabinetülést hívott össze, amely után bejelentette: június 23-án tartják Nagy-Britanniában a népszavazást a brit EU-tagság jövőjéről. Cameron közölte: a kabinetülésen született döntés alapján a kormány a referendum kampányában azt a hivatalos álláspontot képviseli, hogy Nagy-Britannia maradjon a megreformált Európai Unió tagja. Hangsúlyozta ugyanakkor: az egyes kabinettagok meggyőződésük szerint, szabadon dönthetnek arról, hogy a kampányidőszakban személyesen milyen ajánlást fogalmaznak meg. Eddig Michael Gove igazságügyi miniszterről, Iain Duncan Smith munkaügyi miniszterről, a Konzervatív Párt korábbi vezetőjéről és miniszterelnök-jelöltjéről, John Whittingdale kulturális miniszterről, Chris Graylingről, a londoni alsóház vezetőjéről és Theresa Villiers északír-ügyi miniszterről lehet tudni, hogy a kampányban a kilépés mellett fog érvelni.

A brit miniszterelnök tegnap már úgy nyilatkozott a BBC-nek, hogy ha Nagy-Britannia kilépne az Európai Unióból, az „ugrás lenne a sötétbe”, és további kockázatok felesleges vállalását jelentené az egyébként is bizonytalan jelenlegi időszakban. Cameron elvetette a kilépést pártolók azon érvelését, hogy Nagy-Britannia csak az Európai Unión kívül nyerheti vissza teljes szuverenitását. A kilépéssel a „szuverenitás illúzióját” lehetne csak megteremteni, de az unión kívülről Nagy-Britannia elveszítené befolyását Európában – mondta.

Megszólalt Nicola Sturgeon skót miniszterelnök is, akit arról kérdeztek, hogy ha az EU-tagságról tervezett népszavazáson a brit lakosság egészének többsége a kilépésre, a skót lakosság többsége viszont a bennmaradásra voksol, akkor időszerűvé válna-e egy újabb referendum a skót függetlenségről. Sturgeon szerint ez „szinte biztosra vehető”, és ha Skóciát „akarata ellenére kirángatják az EU-ból”, akkor azok is úgy gondolhatják, hogy az EU-tagság biztosítéka a függetlenség, akik az előző népszavazáson az elszakadás ellen voksoltak.