London egyelőre nem aktiválja a kilépést szabályozó cikkelyt

Hozzátette: a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárok életkörülményeiben nem lesznek "azonnali" változások. David Cameron, aki a brit EU-tagságról múlt csütörtökön rendezett népszavazásról és az abból eredő további teendőkről tájékoztatta az alsóház képviselőit, kijelentette: a kilépési folyamatra kidolgozott szerződéses cikkely aktiválása előtt Londonnak ki kell dolgoznia, hogy milyen viszonyrendszert kíván kialakítani az Európai Unióval, ez a feladat azonban már a következő brit miniszterelnökre és kormányára hárul.    Cameron ezzel gyakorlatilag azt jelentette be, hogy akár őszig is halasztódhat Nagy-Britannia kilépési folyamatának hivatalos kezdete. A kormányfő ugyanis a népszavazás eredményének pénteki ismertetése után közölte, hogy távozik tisztségéből, de nem azonnali hatállyal, hanem a kormányzó Konzervatív Párt októberben esedékes éves kongresszusáig.     A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának rendkívül befolyásos testülete, az 1922 Bizottság azonban hétfőn előterjesztett javaslatában azt indítványozta, hogy Cameron utódjának megválasztási folyamata már szerdán kezdődjön el, és szeptember 2-áig záruljon le.    A bizottságot azok a tory képviselők alkotják, akiknek nincs kormányzati tisztségük, illetve ellenzéki időszakokban nem tagjai a konzervatív árnyékkormánynak. A testület - amely onnan kapta nevét, hogy az alapító képviselők az 1922-es parlamenti választásokon kerültek be a londoni parlamentbe - informális, de gyakorlatilag kötelező erejű politikai ajánlásokat fogalmaz meg a kormány vagy az árnyékkormány számára, és felügyeli a miniszterelnök-jelöltek megválasztási folyamatát.    A népszavazásról tartott hétfői alsóházi beszámolójában Cameron hangsúlyozta: kizárólag Nagy-Britannia szuverén döntési hatáskörébe tartozik annak meghatározása, hogy a kormány mikor aktiválja a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyét. A brit miniszterelnök kijelentette, hogy erről az álláspontjáról tájékoztatta az Európai Tanács elnökét, és ezt fogja képviselni a héten esedékes brüsszeli EU-csúcson is.    A népszavazás óta - amelyen a többség arra voksolt, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból - egyes EU-társállamok vezetői és uniós illetékesek a kilépési folyamat mielőbbi elkezdésére szólították fel Londont.    Hétfőn azonban George Osborne brit pénzügyminiszter is leszögezte a brit gazdaság állapotáról a piacok megnyugtatására tett nyilatkozatában, hogy kizárólag Nagy-Britannia dönthet arról, mikor aktiválja a kilépési folyamatot elindító mechanizmust. Osborne is azt hangsúlyozta, hogy ezt csak akkor szabad megtenni, ha már világos elképzelések vannak arról, hogy Nagy-Britannia milyen viszonyrendszert kíván kiépíteni az EU-partnerekkel.    Cameron hétfő délutáni alsóházi beszámolójában kijelentette ugyanakkor, hogy a népszavazás eredményét el kell fogadni, és a kilépés előkészítéséhez szükséges munkát el kell kezdeni.     A kormányfő - utalva arra, hogy a népszavazás jogilag nem bír kötelező erővel, vagyis nem kötelezi a parlamentet a brit EU-tagságot megalapozó törvény érvénytelenítésére - óva intette a törvényhozást attól, hogy kísérletet tegyen Nagy-Britannia kilépésének megakadályozására. Nagy-Britannia ki fog lépni az Európai Unióból, de ez nem jelenti azt, hogy hátat fordít Európának - tette hozzá.   Cameron bejelentette, hogy a kilépési folyamat összefogására és irányítására külön ügyosztály jön létre a kabinetiroda, a külügyminisztérium és a pénzügyminisztérium szakértőinek részvételével.    A kormányfő élesen elítélte a Nagy-Britanniában élő külföldiek és kisebbségek - különösen a lengyel közösség tagjai és intézményei - ellen a népszavazás óta eltelt napokban elkövetett támadásokat, mondván: a brit kormány nem tűri a gyűlölet vezérelte bűncselekményeket.    Az utóbbi napokban számos beszámoló jelent meg a brit sajtóban külföldiek, illetve etnikai kisebbségekhez tartozó brit állampolgárok elleni verbális támadásokról. A lengyel közösség londoni kulturális központjára ismeretlenek gyűlölködő szövegű graffitit mázoltak.    Cameron kijelentette: biztosítja a Nagy-Britanniában élő külföldi EU-állampolgárokat, illetve az EU-társállamokban élő briteket arról, hogy életkörülményeikben a népszavazás után sem lesz "azonnali" változás. Hozzátette: a népszavazás eredménye azt is jelenti, hogy nem lép életbe az a reformcsomag, amelyről London a referendum kiírása előtt Brüsszellel és az uniós társállamok vezetőivel megállapodott. Ennek fő elemei közé tartozott volna a külföldi EU-tagállamokból Nagy-Britanniába érkező munkavállalók szociális ellátását szabályozó előírások jelentős szigorítása. A reformok életbe lépésének feltétele az volt, hogy a britek a népszavazáson a bennmaradásra voksolnak.