Lomnici: nagy siker, hogy a petíciós bizottság foglakozik a beadvánnyal

 

A petícióról hétfő délután zárt ülésen tanácskozik a bizottság. Lomnici úgy vélte, "nyugtalanságot kelt", hogy a sajtó nem lehet jelen a bizottsági ülésen, amikor ott emberi jogi kérdésekről van szó.    "Mitől fél az unió? Hogy ott valami rettenetes dolog kiderül?" - tette fel a kérdést a Legfelsőbb Bíróság egykori elnöke. Elmondta,  nem tudja például, hogy Gubík László, aki ugyancsak aláírta a petíciót, bemehet-e a meghallgatásra. Lomnici szerint az ő személyes története hitelesítené azt a jogi álláspontot, amelyet ő jogászként felvázolt a petícióban.    Hankiss Ágnes, a bizottság fideszes tagja a sajtótájékoztatón kijelentette, az ülés kezdetén megpróbálják majd elérni, hogy a petíciós bizottság mégse zárt ülésen tárgyaljon az ügyről. A politikus úgy vélekedett, hogy a román és szlovák szocialisták erős nyomást gyakoroltak annak érdekében, hogy erről a napirendi pontról zárt ülésen tárgyaljanak. Egy név nélkül nyilatkozó európai parlamenti forrás az MTI megkeresésére úgy nyilatkozott, hogy Victor Bostinaru román szocialista EP-képviselő az ügy érzékenységére hivatkozva kardoskodott amellett, hogy az ülés ne legyen nyilvános.    A hivatalosan délután háromkor kezdődött bizottsági ülés elején elfogadták a napirendet, és azzal bizonyossá vált, hogy Lomnici Zoltán beadványát zárt ajtók mögött, "in camera" tárgyalja a bizottság, együtt az azóta alkotmánybíróvá választott Juhász Imre szintén 2012-ben benyújtott petíciójával, amelyben annak a szlovák parlamenti határozatnak a hatályon kívül helyezését kéri, amely a Benes-dekrétumok sérthetetlenségét mondta ki 2007-ben.    Petíciójáról Lomnici kijelentette, ha a petíciós bizottság ma esetleg úgy dönt, hogy nem foglalkozik tovább az üggyel, akkor annak jogi alapja nem, csak politikai oka lehet. A volt főbíró elmondta, erre az esetre megállapodtak Gubík Lászlóval, hogy akkor a luxembourgi Európai Bírósághoz fordulnak.    "Elindultam egy hídon, úgy gondolom, a túlparton igazságot szolgáltatnak majd a jogfosztottaknak, és ez nem az a híd, amelyen félúton vissza lehet fordulni" - hangsúlyozta Lomnici Zoltán.    Tőkés László, aki mind az Emberi Méltóság Tanácsának, mind az Európai Parlamentnek tagja, a sajtótájékoztatón úgy vélekedett, hogy az állampolgárságtól való megfosztás sérti a szlovák alkotmányt, az emberi jogokat, diszkriminációt jelent és megfélemlíti a szlovákiai magyarokat.    "Ez már tűrhetetlen, ami ezekben az ügyekben történik" - húzta alá Tőkés.    Hankiss Ágnes a kérdésben kijelentette, hogy szerinte semmilyen szempont nem szól amellett, hogy a Szlovákiában élő magyarok miért ne vehetnék fel a magyar állampolgárságot. Valaki megmondhatná a túloldalról, hogy mi a probléma ezzel. - vélekedett a fideszes EP-képviselő.    "Hogy lehet ezt ilyen alantas módon megtámadni? (...) Ez a szlovák alkotmánnyal is súlyosan szembemegy" - mutatott rá a képviselő arra, hogy Szlovákia alaptörvénye szerint senkit sem lehet akarata ellenére megfosztani a szlovák állampolgárságától.    Hankiss Ágnes emlékeztetett, hogy a petíciós bizottság érdemben és tartalmilag nem vizsgálhatja a kérdéseket, csak formailag, ezért csak egyetlen okkal utasíthatja el a beadványt, azzal, hogy az ügyben az Európai Uniónak nincs kompetenciája. A képviselő ugyanakkor arra kérte a jelenlévőket, hogy ha ez így is történik, akkor ezt ne higgyék el, és minden fórumon cáfolják. A képviselő arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alapjogok magyarországi helyzetéről szóló, a hetekben bemutatott jelentés például több olyan pontot is tartalmaz, amellyel tagállami hatáskörbe avatkozik, "ezért nekünk ezt az érvet nem kell elfogadnunk" - hangoztatta Hankiss.    Mészáros Alajos szlovákiai magyar EP-képviselő, a Magyar Közösség Pártja politikusa szomorúnak nevezte, hogy a XXI. században emberek egyik napról a másikra hontalanná válhatnak. Rámutatott, hogy a szlovák törvény nem csak a magyar nemzetiségűeket sújtja, hanem a szlovákokat is, mert a törvény értelmében eddig 433 embert fosztottak meg szlovák állampolgárságától, közülük pedig 33 volt olyan, aki a magyar kisebbséghez tartozik. Mészáros mindemellett "indokolatlannak és etikátlannak" tartja a szlovák szabályozást, már csak azért is, mert Szlovákiában 1997 és 2004 között ugyanolyan, kedvezményes honosítást lehetővé tevő jogszabály volt érvényben, mint amilyet 2010-ben alkotott a magyar Országgyűlés.