Leragasztott szájú képviselők várták Orbán Viktort

Orbán Viktor a magyar EU-elnökségi programot ismertette az EP-ülésen, de a vitában túlsúlyba került a médiatörvény témája. Már beszédének kezdetén több EP-képviselő - többségükben zöldpártiak - fehér szalaggal leragasztott szájjal ült az ülésteremben, illetve olyan transzparenseket mutatott fel, amelyek a cenzúrára hívták fel a figyelmet. Az ülésteremben időnként némi hangzavar uralkodott, néhány közbekiabáló zöldpárti politikust német néppárti EP-képviselők csitítottak.

Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok, Lothar Bisky, a radikális baloldaliak vezetője, valamint Daniel Cohn-Bendit, a zöldpártiak társ-frakcióvezetője szerint a törvény nem felel meg a médiaszabadság követelményeinek. Cohn-Bendit szenvedélyes hangú beszédben szállt szembe azzal a nézettel, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást a kormányzatok előírhatják és megítélhetik. Cohn-Bendit "Cháveznek" titulálta Orbánt.

A konzervatívok nevében felszólaló Bokros Lajos szerint "a porcelánboltban nem csak a médiatörvény elefántja található": az EP-képviselő számos további magyar kormányzati lépést tett szóvá.

Orbán leszögezte, nem presztízskérdés az ügy: ha az Európai Bizottság elemzése alapján módosítani kell a médiatörvényt, akkor az meg fog történni. Arra kérte az EP-képviselőket, hogy lehetőség szerint ne keverjék össze a magyar belpolitika vitás kérdéseit az EU-elnökség ellátásával kapcsolatos közös feladatokkal. A kormányfő szavai tapsot váltottak ki a képviselők részéről.

José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület elnöke hangsúlyozta, hogy a jogi kérdéseket illetően Magyarországot is objektív módon kell megítélni, és ettől elválasztva kell foglalkozni a politikai kérdésekkel.

Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciónak - a Fidesz pártcsaládjának - a vezetője kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Bizottság betölti az uniós szerződések őrének szerepét, valamint bízik a magyar miniszterelnökben is, aki ígéretet tett a törvény módosítására abban az esetben, ha a végrehajtó testület a jogszabály egyes rendelkezéseit a közösségi joggal ellentétesnek találja.

Orbán elmondta, hogy súlyos tárgyi tévedések vannak a magyar médiatörvényt ért bírálatokban.

"Önöket csúnyán rászedték" - mondta a vádakat megfogalmazó képviselőknek. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt például nem lehet pénzbírságot kiszabni. Azt mondta, "nem gondolhatják komolyan", hogy az internet korában el lehet nyomni a véleményszabadságot. Szerinte a magyar nép megsértése, ha azt állítják, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el, ha kétségbe vonják az ország demokratikus elkötelezettségét. Hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában.

Szavaira azzal reagált Martin Schulz, hogy a magyar kormányzat alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak. Jelezte, hogy a magyar EU-elnökséget az általa nyújtott tényleges teljesítmény alapján fogják majd megítélni.

A miniszterelnök a parlamenti ülést követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar médiatestület összetételével nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.

Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője arról beszélt, hogy a vita sajnálatos módon azt jelzi: a magyar elnökség kezdete viharos, több uniós tagállamban az európai uniós értékrenddel ellentétesnek ítélik meg az Orbán-kormány lépéseit. Tabajdi utóbb újságíróknak azt mondta: az Orbán Viktor által képviselt stílus nem oszlatta, hanem növelte a Magyarországgal szembeni bizalmatlanságot.