Lelassult az uniós jogszabályok átvétele

Brüsszel. Több jelentést is közzétett a múlt héten az Európai Bizottság az uniós jogszabályok nemzeti jogrendbe történő átültetéséről. A jelentések (uniós szakzsargonban „eredménytáblák”) arról tanúskodnak, hogy mind a belső piaci jogszabályok átvétele területén, mind a hágai programmal összefüggő kötelezettségek teljesítése terén jelentős késedelmeket halmoztak fel a tagállamok.

Az egyik jelentés megdicséri Szlovákiát: 2006-ban Pozsony állt a legjobban az igazság- és belügyi jogszabályok átvétele terén a tagországok közül, e területeken az uniós előírásoknak csak a két százalékát nem sikerült átültetni a hazai jogrendbe. Utánunk Lettország és Csehország következett 4-4 százalékkal. A listát Olaszország (17 százalék), Görögország (18) és Málta (19) zárta.

Egy másik brüsszeli jelentés megállapítja: a legutóbbi, 2007 januári kedvező eredményeket mutató jelentés után romlott a tagállamok teljesítménye a belső piaci jogszabályok átültetése terén. Míg fél éve a jogszabályoknak átlagosan csak az 1,2 százaléka nem volt megfelelően átültetve a nemzeti jogrendszerekbe, addig mostanra a javuló tendencia megfordulni látszik: az eredménytábla alapján a jogszabályok 1,6%-át nem vették át megfelelően a tagállamok. A 2007 márciusában kitűzött célt, miszerint a tagállamok 1%-ra csökkentik ezt az arányt, csak 9 tagállam teljesíti. Érdekesség, hogy sokkal jobban teljesítenek a 2004-ben csatlakozott tagállamok, mint a régi tizenötök: a 10 tagállam közül csak Lengyelország, Csehország és Magyarország nem valósította meg a kitűzött 1 százalékos célt, míg a régiek közül egyedül Németország és Dánia mondhat magáénak legalább ilyen jó mutatót. Szlovákia elérte az 1%-os célt, tehát sokkal jobban áll az uniós átlagnál. A frissen csatlakozott két tagállamnak, Romániának (7,4%-át nem ültette még át a nemzeti jogrendbe) és Bulgáriának (2,9%) még jelentős a lemaradása a többi tagállammal szemben, a régiek közül legrosszabbul a jelenlegi soros elnök Portugália (4,4%) és Luxemburg (3,3%) áll. A belső piaci eredménytábla azt is vizsgálja, hányszor szegték meg az egyes tagállamokban az unió ezirányú rendeleteit: ennek alapján már évek óta Olaszország „vezet”, mintegy 153 esetben állapítottak meg belső piaci szabályszegést.

Egy másik jelentés, mely a tagállamok határőrizeti, menekültügyi, bevándorlási és vízumpolitikájának összehangolását célzó hágai program végrehajtását vizsgálja, szintén vegyes képet mutat: az előrehaladás ugyanis nem minden szakpolitikai területen volt egyenletes, és a jogi eszközök nemzeti jogba való átültetése terén is sok tennivaló vár meg a tagállamokra. A jelentés értelmében az alapvető jogok, az állampolgárság, a polgári jogi jogérvényesülés, a terrorizmus elleni küzdelem, valamint a menekültügy, a migráció és a határpolitika területén előrehaladás történt, míg a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén a késedelmek jellemzőek.

Például az uniós állampolgárok és családtagjaik szabad mozgásáról szóló 2004-es irányelvet még 19 ország nem vette át. Ugyanilyen magas azoknak a tagoknak a száma, amelyek még nem ültették át saját joggyakorlatukba a pénzmosással és emberkereskedelemmel kapcsolatos előírásokat. (euvonal.hu, tasr, ú)