Legkevesebb hatezer uniós munkavállaló él hajléktalanként Hollandiában

A beszámoló szerint a De Regenboog Amszterdamban, valamint a Barka nevű, 14 holland nagyvárosban működő segélyszervezet arra figyelmeztetett, hogy a külföldi munkavállalók gyakran vannak kitéve kizsákmányolásnak, ugyanis függő viszonyban állnak munkaadójukkal.

Mivel a munkáltatók a munkával együtt gyakran lakhatást is biztosítanak, ha valaki elveszti az egyiket, elveszti a másikat is – hívták fel a figyelmet. A külföldi munkások egyre nagyobb csoportja köt ki ezért az utcákon – írták.

Noha a munkájukat elvesztő munkavállalóknak joguk van a felmondást követő négy hétben még az otthonukban maradni, sok munkáltató nem tartja be ezt a szabályt. A szakszervezeteket gyakran hívják olyan munkavállalók, akiknek az állásuk elvesztését követő egy napon belül el kell hagyniuk otthonukat. Ha valaki sokáig az utcán marad, annak egyre nehezebb munkát találnia – hívták fel a figyelmet.

A segélyszervezetek gyakran a hajléktalanná vált egykori munkavállalók hazaküldésével próbálkoznak, ami akkor lehetséges, ha az érintettnek befogadó családja él származási országában. Akiknek nincsenek hozzátartozóik, azok inkább a holland utcákon maradnak – írták.

Mivel Hollandiának 342 települése van, a hajléktalan külföldi munkavállalók tényleges száma jóval magasabb lehet – tájékoztattak.

Közölték továbbá, hogy a holland központi statisztikai hivatal (CBS) szerint Hollandiában minegy 26 600 hajléktalan ember él. Az uniós tagországokból érkező munkavállalók  a holland lakosság 3 százalékát teszik ki – tették hozzá.