Külföldiek: London osztályoz

London. Theresa May brit miniszterelnök szerint különb-ség lesz a brit EU-tagság meg-szűnése előtt, illetve a kilépés után Nagy-Britanniába érkező EU-állampolgárok letelepedé-si és munkavállalási jogosult-ságai között. Kiadja a brit kormány a képviselőknek a brexit negatív hatásairól szóló kiszivárgott tanulmányt.

Theresa May azt mondta: amikor London decemberben megállapodott az Európai Unióval a brit kilépés feltételeiről, köztük az uniós állampolgárok jogosultságairól, ezt abból a meggondolásból kiindulva tette, hogy azoknak, akik még a brit EU-tagság idején érkeznek Nagy-Britanniába, „vannak bizonyos elvárásaik” az őket megillető jövőbeni jogosultságokkal kapcsolatban. A brit kormányfő szerint éppen ezért helyénvaló döntés volt, hogy a brexit idején már Nagy-Britanniában tartózkodó EU-állampolgárok a brit kilépés után is folytathatják addigi életvitelüket. Azok azonban, akik a brit EU-tagság 2019 márciusában várható megszűnése után érkeznek, már más lesz a helyzetük, mivel tudatában lesznek annak, hogy Nagy-Britannia akkor már nem lesz az EU tagja – mondta a brit miniszterelnök.

A brit kormány szerint azok az EU-állampolgárok, akik a brit EU-tagság megszűnésének várható időpontjában, 2019. március 29-én már öt éve folyamatosan és törvényesen Nagy-Britanniában tartózkodnak, jogosultak lesznek a letelepedett státusra, és ezt egyszerű hatósági eljárással megszerezhetik. Akik a brit EU-tagság megszűnésének napjáig öt évnél kevesebb ideje, de szintén életvitelszerűen Nagy-Britanniában tartózkodnak, ugyancsak maradhatnak, 5 év elteltével ők is jogosultak lesznek állandó tartózkodási engedélyre.

Kiadja a brit kormány az alsóház képviselőinek és a főrendi ház tagjainak azt a bizalmasnak szánt, de kiszivárgott tanulmányt, amelynek eddig ismertté vált részletei szerint a brit gazdaság mindenképpen megszenvedi Nagy-Britannia kilépését az Európai Unióból, bármilyen eredménnyel végződnek is az EU-tagság megszűnése utáni kapcsolatrendszerről szóló tárgyalások. A tanulmány megismert részletei borús képet festenek a brit EU-tagság megszűnése utáni gazdasági kilátásokról. A modellszámítások szerint a brit hazai össztermék (GDP) halmozott növekedési vesztesége a következő 15 évben akkor is elérné az 5 százalékpontot a folytatódó EU-tagság esetén elérhető kumulatív növekedéshez képest, ha Londonnak sikerül az unióval átfogó szabadkereskedelmi megállapodásra jutnia a brexit utáni időszakra. Abban az esetben, ha semmiféle megállapodás nem születik, és az Európai Unióval folytatott brit kereskedelemre a Kereskedelmi Világszervezet szabályrendszere lép életbe – amely vámok megjelenésével járna –, az a másfél évtizedes előrejelzési távlatban összesen 8 százalékpontnyi GDP-növekedési veszteséget okozna a brit gazdaságban. Márpedig minden százaléknyi elmaradás 25 milliárd dollár kiesést jelent a brit gazdaság számára.

A brit EU-tagság megszűnéséből eredő súlyos piaci és banki hatásainak modellezésére indított több hónapig tartó szimulációs gyakorlatot tegnap a londoni székhelyű Európai Bankhatóság. A szervezet azt kívánja feltárni, hogy az unió 48 legnagyobb bankjára és az unióban maradó államok makrogazdasági teljesítményére miként hatnának a legrosszabb brexitforgatókönyvek.