Koszovó - Jeremic: 55 ország "nagyon közel" az államelismeréshez

A kormány mindent megtesz, hogy az államelismerések száma a lehető legkisebb legyen - mondta Vuk Jeremic a parlament Koszovónak szentelt rendkívüli ülésén, amelyet azután hívtak össze, hogy a hágai Nemzetközi Bíróság a múlt héten úgy foglalt állást: nem ellentétes a nemzetközi joggal a 2008 februárjában kihirdetett koszovói függetlenségi nyilatkozat.
A hétfő délben kezdődött – hírek szerint akár éjfélig is elhúzódó - rendkívüli parlamenti ülés egyetlen napirendi pontja egy parlamenti határozat elfogadása, amelyet a kormányoldal terjesztett be. A dokumentumban az áll többek között, hogy a hágai bíróság tanácsadó véleménye "nem legalizálta Koszovó etnikai alapú elszakadását", és a parlament "elkerülhetetlennek tartja, hogy békés úton, tárgyalások révén jussanak olyan tartós megoldásra Koszovó ügyében, amely mindkét félnek elfogadható, összhangban van a szerb alkotmánnyal, és amely elősegíti a szerb és az albán nép történelmi megbékélését, csakúgy, mint a régió békéjét és stabilitását". Az alkotmányra való utalás magyarázata, hogy az alaptörvény preambulumába néhány éve belefoglalták, hogy Koszovó Szerbia elválaszthatatlan része.
Az ülésen, amelynek összehívását a szerb kormány azért kezdeményezte, hogy a Koszovó ügyében folytatott diplomáciai küzdelem folytatása előtt demonstrálja, miszerint Szerbia egységes ebben a kérdésben, a 250 képviselőből 215 vett részt.
"Ez egy nehéz pillanat Szerbia számára, eltökéltnek kell lennünk" - mondta Vuk Jeremic.
A szerb külügyminiszter elmondta, kész viselni az eddigi Koszovó-politika "minden következményét", ha a nemzetközi intézmények előtt az kudarchoz vezet. Hozzátette, vállalja a teljes felelősséget. A kormányhoz közelálló, rendszerint jól értesült Blic című lap azt írta hétfői számában, Belgrád olyan jelzéseket kapott Washingtonból, amelyekből kiderült, az amerikai vezetés szeretné, ha Jeremic távozna a külügyminiszteri tisztségből, mert ez előmozdítaná a megegyezést Koszovó ügyében.
Eddig a világ 69 országa ismerte el a túlnyomórészt albánok lakta egykori dél-szerbiai tartományt független államnak, köztük az Egyesült Államok, az Európai Unió legnagyobb tagállamai, továbbá Japán, Törökország és Szaúd-Arábia.
A parlamenti vitán jelen volt Boris Tadic szerb elnök is. Kijelentette az ülés szünetében újságíróknak: Szerbia azzal együtt, hogy folytatja a harcot Koszovóért, nem fog lemondani az európai uniós csatlakozásról.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) parlamenti képviselője azt mondta, a VMSZ támogatja a kormány előterjesztését, de figyelmeztetett, a Koszovó ügyében tett további lépések nem szabad, hogy lelassítsák Szerbia közeledését az Európai Unióhoz. Kijelentette, a VMSZ azt szeretné, ha Szerbia a 27-ekkel egyetértésben szövegezné meg az ENSZ-közgyűlés elé beterjesztendő, Koszovóval foglalkozó határozati javaslatot. Megemlítette, hogy a magyar nép „megérti” a szerb népet Koszovó ügyében, hiszen 90 éve a trianoni szerződéssel Magyarország elveszítette akkori területe kétharmadát. Több nemzedéknyi idő kell, mire egy ilyen seb begyógyul, ha lehetséges ez egyáltalán – mondta a Beta szerb hírügynökség jelentése szerint.