Kormányválság fenyeget

Az izraeli légierő repülőgépei a délelőtt folytatták a hajnalban megkezdett támadásaikat Ciszjordániában: Gázában, illetve a ciszjordániai Nábluszban, Rámalláhban és Túl-Karmban palesztin célpontokat vettek tűz alá. Gázában az izraeli légierő egy F-16-os vadászbombázója a palesztin biztonsági szolgálat egyik őrhelyére nyitott tüzet. Két palesztin vesztette életét, az egyik áldozat egy tizenhét éves diák, a másik egy rendőr. Az egyik rakéta egy iskola közelében csapódott be, állítólag a gyerekek közül is többen megsérültek. Az izraeli légierő helikoptere a ciszjordániai Rámalláhban a palesztin katonai hírszerzés egyik épületére három rakétát lőtt ki. Támadtak egy rendőrposztot is Jasszer Arafat palesztin elnök irodájának követlen közelében. A támadás idején Arafat az épületben tartózkodott, de nem esett baja. Jeruzsálemben siettek közölni, hogy a támadásoknak nem személy szerint Arafat volt a célpontja. Az izraeli hadsereg a nap folyamán visszavonult a gázai repülőtér közeléből, miután a hajnali órában használhatatlanná tette a kifutópályáját. A tegnapi volt a legnagyobb összehangolt izraeli légitámadás palesztin célpontok ellen tavaly szeptember óta. Az izraeli hadsereg ezekkel a támadásokkal válaszolt a vasárnap Izraelben végrehajtott öngyilkos merényletekre, amelyekben legkevesebb huszonöt izraeli vesztette életét, és kétszáznál többen sérültek meg. A válaszcsapásokról hétfői ülésén döntött az izraeli biztonsági kabinet; Ariel Saron kormányfő az ország népéhez intézett üzenetében Jasszer Arafatot a megbékélés legfőbb akadályozójának nevezte.

Tegnap hajnalban végetért rendkívüli ülésén az izraeli kormány a Palesztin Hatóság elleni harc fokozásáról döntött. Arafat elitalakulatát, a 17-es Erőt, valamint a Fatah mozgalom katonai szárnyát is terrorista csoportnak nyilvánították. A Palesztin Hatóság tegnap visszautasította azt az izraeli vádat, hogy a terrorizmust támogatja. Jasszer Abed Rabbo palesztin tájékoztatási miniszter szerint Ciszjordánia és a Gázai övezet izraeli megszállása „a terrorizmus forrása”. A palesztin vezetés, amely azzal vádolja Saront, hogy totális háborút kezdett a palesztin nép ellen, az ENSZ Biztonsági Tanácsához fordult.

Akár az izraeli kormányválság első jele lehet, hogy Simon Peresz külügyminiszter és Benjámin Ben Eliezer védelmi miniszter kivonult a rendkívüli kabinetülésről, és Peresz kijelentette: fontolóra veszi, hogy az Izraeli Munkapárt a jövőben részt vegyen-e a nemzeti egységkormányban. A két tárcavezető azért távozott, mert Saron elutasította azt a javaslatukat, hogy adjanak további lehetőséget Arafatnak a rendteremtésre a palesztin területeken, határidőt szabva neki. Peresz úgy véli, a kormány határozata eszköz lehet a Palesztin Hatóság szétverésére, a hangsúly az erő alkalmazása felé tolódna és kevés remény maradna a politikai megoldásra.