Komárom mellett 12 millió tonna vörösiszapot tárolnak

Szervezeteink az alábbi aggályokat fogalmázzák meg az ügy kapcsán és kérik a hatóságok közreműködését – áll abban a sajtónyilatkozatban, melyet az Esztergomi Környezetkultúra Egyesület nevében Szuhi Attila juttatott el az Új Szó Online-hoz.

Almásfüzítőn, közel 50 éven keresztül, 1997-ig timföldgyár működött, melynek veszélyes hulladékát a vörösiszapot a település környezetében a Duna közvetlen szomszédságában helyezték el. Ismereteink szerint közel 200 hektárnyi területen, több mint 12 millió tonna hulladék került elhelyezésre zagytározókban.

A területen összesen 7 zagytározó kazettát alakítottak ki, ezek közül a legnagyobb a VII. kazetta részben még ma is fedetlen, míg a többi fedett. A zagytározókba több ezer tonna egyéb veszélyes hulladékot is leraktak, valamint a tározó gátjába építettek bele, így salakpernyét, bőrgyári cserzőanyagot, galvániszapot. A VII. kazetta lefedése részben a dorogi veszélyeshulladék-égető pernyéjével történt.

A vörösiszap erősen lúgos, nehézfémtartalma hétszerese az átlagos talajoknak. Az almásfüzítői tározók nehézfémtartalma összesen 120 ezer tonna! Ráadásul az almásfüzítői vörösiszap radioaktivitása 10-20-szorosa a hazai talajok átlagértékének. A fenti tulajdonságai miatt a vörösiszapot veszélyes hulladéknak minősítették.

Az almásfüzítői vörösiszap igazi környezeti kockázatát annak elhelyezése okozza. A jelenlegi zagytározók környezete ugyanis a vízrendezési munkálatok előtt mocsaras terület volt. Ezt a területet most 10 km hosszú árvízvédelmi töltés választja el a Dunától, ami több helyütt egyben a zagytározók gátja is. Árvíz idején a zagytározók mintegy szigetként állnak ki a Duna vizéből. A zagytározók közelében található az almásfüzítői Kis- és Nagykolónia is, lakott területeivel.

A vörösiszap tározók kialakításakor agyagréteget nem terítettek, így a megfelelő védelem nélkül épült tározók a talajvizet szennyezhetik. A Duna kis és közepes vízállása idején ez a szennyezett víz a talajvíz áramlásának iránya miatt a Dunába kerülhet. A jelenlegi zagytározók területe korábban folyó illetve patakmeder volt, ami most is a talajvíz áramlásának fő irányát megszabja. Ezek a gátak állékonyságát is nagyban gyengítik.

A zagytározók körüli talajvízfigyelő kutakban többször mértek a határértékeket jóval meghaladó toxikus fém és fluorid-koncentrációkat.

A terület ráadásul földrengésveszélyes. A szomszédos Komárom és Dunaalmás több komoly földrengést élt át, melyek során házak dőltek össze. Egy, a területen bekövetkező esetleges újabb erős földrengés környezeti katasztrófát okozhatna a vörösiszap Dunába kerülése miatt, amely a part menti települések ivóvízellátását is ellehetetlenítené.

Szervezeteink a Veszprém megyei katasztrófa miatt és az almásfüzítői vöröiszap környezeti kockázatairól készült tudományos kutatások alapján, melynek nyomán sajtközleményünket is összeállítottuk, komoly aggodalmakkal tekintünk a megyénkben található vörösiszap-tározókra.

A Duna közelsége, a talajvízzel való érintkezés, vagy egy esetleges gátszakadás a Veszprém megyeihez hasonló, vagy annál nagyobb környezeti katasztrófát is okozhat.

Szervezeteink ezért megkérik a környezetvédelmi és katasztrófavédelmi hatóságokat, hogy tartsanak rendkívüli ellenőrzést az almásfüzítői zagytározónál és tájékoztassák a közvéleményt a potenciális környezeti kockázatokról. Szükségesnek tartanánk, ha a zagytározók és azok rekultivációját helyi lakosokból és szakértőkből álló civil ellenőrző bizottság is felügyelhetné.