Kolumbia népszavazáson mondott nemet a békére

"Semmi kétség nem fér hozzá, hogy nagyon csalódottak vagyunk" - hangsúlyozta Borge Brende norvég külügyminiszter az NRK norvég közszolgálati rádióadónak nyilatkozva.

"A Kolumbiában 52 éve tartó fegyveres konfliktusnak véget kellene érnie" - mondta a tárcavezető. Hozzátette, természetesen figyelembe kell venni, hogy egy minimális, a "lehetséges legkisebb" többség nemet mondott, és a következő napokban ez alapján kell megvizsgálni, van-e megoldás a kolumbiai béke megmentésére.

Nagy meglepetésre a kolumbiaiak 50,21 százaléka elutasította a vasárnap rendezett népszavazáson a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erőkkel (FARC) kötött békemegállapodást, amely a világ egyik legrégibb konfliktusának lezárását célozta. Az AP amerikai hírügynökség közlése szerint a "nem" és az "igen" szavazatok között 60 ezer voks volt a különbség az előbbiek javára. A referendumon viszonylag alacsony volt a részvétel, a 34,9 millióból mintegy 13 millió választópolgár élt szavazati jogával.

"Úgy gondolom, az a helyzet, hogy Kolumbia nagyon megosztott. Sokan nem szeretnék, hogy a FARC részt vehessen a politikában, és azt sem, hogy vezetőik enyhe büntetést kapjanak" - mutatott rá a norvég külügyi tárcavezető.

Juan Manuel Santos kolumbiai elnök és a Timochenkóként ismert Rodrigo Londono FARC-vezető szeptember 26-án írta alá a Norvégia és Kuba védnöksége alatt megszületett békemegállapodást, amelyet egy nem kötelező érvényű népszavazásra bocsátottak azzal a céllal, hogy megerősítsék törvényességét.

A kolumbiai konfliktus során több mint 260 ezren meghaltak, 45 ezren eltűntek és 6,9 millióan kényszerültek otthonuk elhagyására.