Kiss Péter: A határon túli magyarságnak szuverén módon kell berendeznie jövőjét, intézményeit

A társadalompolitikai miniszter Markó Bélával, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökével együtt vett részt azon az ünnepségen, amelyen átadták a romániai Iskola Alapítvány tanárainak lakásait, illetve az alapítvány felsőoktatási és szakképzési központját.
     Kelemen Hunor, az Iskola Alapítvány elnöke elmondta: az ingatlan felépítésének terve 1999-ben született. Fiatal egyetemi oktatókat akartak lakáshoz juttatni, így segítve őket, hogy elkezdhessék karrierjük építését a magyar nyelvű felsőoktatás helyszínén, elsősorban a Babes-Bolyai Tudományegyetemen (BBTE). Az építkezés 2004 és 2009 között kisebb-nagyobb szünetekkel folytatódott, és most végre ünnepélyesen átadhatták a kész ingatlant.
    Kelemen emlékeztetett: induláskor az Apáczai Közalapítvány támogatta az építkezést, később a Határon Túli Magyarok Hivatala, majd a Szülőföld Alap, az utóbbi években pedig a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok keretén belül folytatódott e támogatás. Ennek eredményeként a most átadott épület 1,35 millió euró értékű beruházást jelent; azt teljes egészében magyar költségvetési forrásból fedezték, az ingatlanban 21 tanári lakást alakítottak ki. 
    Markó Béla felidézte, hogy az iskola alapítványt 1996-ban hozták létre, legfontosabb tevékenységi területe a romániai magyar oktatás támogatása. Az volt a legfőbb szempont, hogy a romániai magyar közösség önállóságot biztosíthasson magának, hiszen akkor még egyáltalán nem számíthatott romániai költségvetési pénzekre, amelyeket e célra lehetett volna költeni. Az alapítvány az elmúlt 13 esztendőben különféle programokat indított, ösztöndíjakat adott. Mindez azonban nem valósulhatott volna meg, ha az RMDSZ nem alakított volna ki megfelelő együttműködést a magyar kormányokkal. Az önállóságot csakis az együttműködés és a szolidaritás révén lehet érvényesíteni - mondta.
    Kiss Péter hangsúlyozta, hogy a létesítmény mostani átadása a Nemzeti Jelentőségű Intézmények és Programok első nagy volumenű, sikeres eleme. Hangsúlyozta: e program arra irányul, hogy stabil, kiszámítható viszonyok épüljenek ki a magyar-magyar kapcsolatokban, ezáltal a határon túli magyar közösség szuverén módon tervezhesse meg saját értékeinek és szükségleteinek megfelelően jövőjét és intézményeit, függetlenül attól, hogy miként folytatja párbeszédét a magyar kormánnyal, az éves költségvetések eldöntőivel.
    Az MTI kérdésére elmondta: a nemzeti jelentőségű intézményeket érintő program az éves költségvetésekből kiemelve, közösen meghatározott célokra kíván hároméves programokat biztosítani, így az kötelezettséget ró a mindenkori kormányzatra.
    Egy másik kérdésre válaszolva Kiss Péter leszögezte: a magyarországi szigorú válságkezelő intézkedések ellenére sem az idén, sem jövőre nem fog csökkenni a határon túli magyarságnak szánt támogatás. Az MTI-nek a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jövőjéről szóló kérdésére válaszolva a miniszter úgy fogalmazott: e fórumnak van létjogosultsága, amennyiben a meglévő hivatalos államközi intézmények munkájához járul hozzá a civil szféra eszközeivel. Szerinte ugyanakkor ez a fórum nem tölthet be e kereteken túllépő funkciókat, az csakis a szereplők önkéntességének és a konszenzusnak az elvén alapulhat.