Kibertámadás alatt a fél világ

Kijev |

<p>Oroszországot és Ukrajnát&nbsp;&nbsp;sújtó&nbsp;&nbsp;keddi hackertámadások&nbsp;&nbsp;átterjedtek Nyugat-Európára, sőt&nbsp;&nbsp;Indiára is.&nbsp;</p>

Vírusos hackertámadás ért kedden számos ukrajnai pénzintézetet, köztük a magyar OTP ottani leánybankját is, valamint a kereskedelmi és az állami szektor több szolgáltatóvállalatát - jelentette az UNIAN ukrán hírügynökség.

A 112.ua ukrán hírportál szerint a vírus gyorsan terjed, már mintegy 30 bank rendszerét fertőzte meg Ukrajnában, és a Boriszpil nemzetközi repülőtér rendszerét is megtámadta. A repülőtér sajtószolgálata közölte, hogy a rendkívüli helyzet miatt egyes járatok fel- és leszállása késhet.

A honlap szerint a Petya néven ismert zsarolóvírus támadta meg az ukrajnai rendszereket.

Az ukrán jegybank honlapján közölte, hogy az érintett bankoknál emiatt nehézségekbe ütközik ügyfeleik kiszolgálása.

A pénzintézeteken kívül az elsők között érte hackertámadás a Kijevenergo energiaszolgáltató, az Ukrtelekom telefonos és internetszolgáltató és a Nova Posta csomagküldő szolgáltató cégek internetes oldalait is. A Kijevenergo vállalatnál a támadás miatt a nap végéig leállították a számítógépeket.  

Az internetes hálózatok vírusfertőzésének hírét az ukrán rendőrség kiberbűnözés elleni osztályának vezetője is megerősítette. Szavai szerint a kiberrendőrség munkatársai már kiérkeztek az állami Oscsadbankhoz és az Ukrtelekomhoz, hogy a helyszínen segítsenek a támadás elhárításában és a rendszerek működőképessé tételében.

Nyugat-Európában is terjed a vírus

A svájci számítástechnológiai hatóság (MELANI) szerint a Petya néven ismert zsarolóvírus főként Oroszországban, Ukrajnában, Nagy-Britanniában és Indiában okoz fennakadásokat. A MELANI email-üzenetben közölte, hogy az elektronikus kártevő a Windows operációs rendszerek egyik kommunikációs protokolljának, az SMB-nek (Server Message Block) a sebezhetőségét használja ki. Egyelőre nem tudni arról, hogy svájci vállalatokat is ért volna a mostani hackertámadási hullám.

Időközben azonban Hollandiából és Norvégiából is jelentettek hackertámadásokat.

Hollandiában a dán Moller-Maersk szállítmányozási és olajipari cég tulajdonában álló APM Terminals 17 szállítmányozási konténer terminálja ellen jelentettek masszív hackertámadást, míg Norvégiában egy közelebbről meg nem nevezett nemzetközi vállalat szerverei váltak elérhetetlenné a zsarolóvírus miatt, amely csak váltságdíj fizetése ellenében oldja fel a kiberbünőzők által zárolt rendszereket. Az RTV Rijnmond holland televízió közölte: az APM Terminals két rotterdami terminálját érte támadás, valamint további tizenötöt világszerte. A Rijnmond képet is közölt az egyik érintett számítógép képernyőjéről megjelent üzenetről, amelyben kiberbűnözők - a májusban mintegy 150 országon söpört végig WannaCry zsarolóvírushoz hasonlóan - 300 dollárt (85 ezer forintot) követelnek a felhasználóktól a fájlok visszaállításáért cserébe.

"Ha látod ezt az üzenetet, a fájljaid többé nem elérhetőek, mivel titkosították azokat. Talán éppen a fájljaid helyreállításán gondolkodsz, de ne is vesztegesd az időd. Senki sem tudja helyreállítani azokat a kódolási szolgáltatásunk nélkül" - olvasható az ukrajnai 24-es csatorna hírtelevízión közzétett üzenet szövegében.

A WPP brit reklámóriás és a francia Saint-Gobain építőanyag gyártó vállalat is hackertámadásokat jelentett.

A romániai Bitdefender kiberbiztonsági cég közölte, hogy jelenleg világszerte egy masszív zsarolóvírusos támadás van folyamatban. A vállalat szerint a vírus szinte mindenben azonos a GoldenEye kártevő programmal, amely az elmúlt hónapokban tűnt fel az interneten. Romániában intézmények és vállalatok számítógépes hálózatait támadta meg a GoldenEye-nak nevezett kártevő.

Kedden masszív hackertámadásról számolt be a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyefty. Oroszországban a Mars, a Nivea, a TESA és a Mondelez International cégek is hasonló behatolást jelentettek.

Ukrajnában pedig számos vállalatot és pénzintézetet, valamint a Boriszpil nemzetközi repülőtér rendszerét is megtámadta a Petya néven ismert zsarolóvírus.

Egyelőre nem világos, hogy ugyanaz a zsarolóvírus áll-e a világszerte jelentkező támadások mögött.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?