Két várandós nő magzatvizéből mutatták ki a vírust, mindketten kisfejű babát várnak

A kutatók szerint ez arra utal, hogy a kórokozó képes áthatolni a méhlepény képezte határon, ám nem bizonyítja, hogy mikrokefáliát okoz. Az oksági összefüggés alátámasztásához további kutatásokra van szükség.    "Amíg meg nem értjük, milyen élettani folyamat köti a zikavírust a mikrokefáliához, addig nem lehetünk biztosak az ok-okozati összefüggésben" - mondta Ana de Filippis, a Rio de Janeiró-i Oswaldo Cruz Intézetben folytatott kutatás vezetője.    Sok tudós véli úgy, hogy a mikrokefália születési rendellenessége és a felnőtteknél jelentkező Guillain-Barré-tünetegyüttes a szúnyogok terjesztette zikavírus számlájára írható.    Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO) a zikaláz terjedése miatt globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett február elsején.    De Filippis tanulmányában azt írta, a feltételezések szerint mikrokefáliával született gyerekek száma Brazíliában 2015-ben a húszszorosára nőtt az előző évek átlagához képest. Ugyanebben az időszakban ugrott magasra a zikavírussal fertőzöttek száma.    A mikrokefáliát korábban több tényezővel próbálták összefüggésbe hozni: többek között genetikai rendellenességekkel, gyógyszer- vagy vegyszermérgezéssel, az anya rossz táplálkozása útján a méhlepénybe behatoló kórokozókkal, mint a herpesz- és a HIV-vírus vagy egy másik, szintén szúnyogok terjesztette kórokozóval, a csikungunyavírussal.    De Filippis kutatócsoportja egy 27 és egy 35 éves nőt vizsgált meg, mindketten az északkelet-brazíliai Paraíba államban élnek. A várandósság első harmadában mindkettejüknél jelentkeztek a zikaláz tünetei, a láz, az izomfájdalom és a kiütések. A 22. héten végzett ultrahangvizsgálat magzataiknál mikroklefáliát állapított meg. A 28. terhességi héten az orvosok mintát vettek a magzatvizükből. Noha a két kismama vérében és vizeletében nem lehetett kimutatni a zikavírust, a magzatvízben megtalálták a kórokozó genomját és ellenanyagát.    "A magzatvízben közvetlenül azonosított zikavírusrészek arra utalnak, hogy a kórokozó át tud hatolni a méhlepény képezte határon és megfertőzheti a magzatot" - írta de Filippis.