Két évet is várni kell Szaddám perére

London/Bagdad/Fallúdzsa. Még legalább két évet kell várni Szaddám Huszein volt iraki diktátor perére – mondta az előző rendszer bűncselekményeinek kivizsgálására alakuló iraki törvényszék egyik főszervezője. Szalem Csalabi a The Guardiannak azt nyilatkozta, hogy a testület legkorábban októberben vagy novemberben kezdhet hozzá az első esetekhez, és akkor is először a volt rezsim mögött álló Baasz-párt egykori vezető tisztviselőit idézik törvény elé.

Csalabi szerint a bírák kiválasztása és megfelelő átvilágítása, a bíróságok és a biztonságosan őrizhető börtönök előkészítése mind késedelmet okoz. „Meg kell találni az egyensúlyt az irakiak zöme által követelt gyors bosszú és a vádlottak jogait figyelembe vevő, nemzetközi normáknak megfelelő igazságszolgáltatási modell megteremtése között.” Csalabi felfedte: az amerikaiak politikai okokból nyomást gyakorolnak rá annak érdekében, hogy a törvényszék minél szűkebb körre korlátozza a felelősségre vonást, elkerülendő a szunnita közösség további elidegenítését.

Szaddám Huszein és egykori legbelső bizalmasi köre az iraki szunnita kisebbség tagja. Az iraki tisztviselő szerint az amerikaiak legfeljebb 30-50 pert akarnak, ő azonban inkább 300-at tud elképzelni. Szaddám perében az ügyészek várhatóan mintegy tucatnyi vádpontot határoznak meg, köztük a kurdok ellen a 80-as évek végén indított hadjáratot, az 1991-es felkelés eltiprását, etnikai tisztogatást és a síiták üldözését – írta a The Guardian.

A lap szerint volt nyugati kormánytisztviselőket is beidézhetnek, kérdőre vonva őket a volt iraki rezsimnek az 1991-es első öbölháború előtt nyújtott támogatás ügyében. A The Guardian szerint elképzelhető, hogy idézést kap Donald Rumsfeld jelenlegi amerikai védelmi miniszter is, aki 1983-ban és 1984-ben is meglátogatta Szaddám Huszeint.

Megtiltotta az iraki rendőrség és hadsereg elleni támadásokat a Fallúdzsában harcoló iraki ellenállóknak tegnap a gerillákat összefogó helyi szervezet. A Fallúdzsai Mudzsahedek nevű szervezet a városban terjesztett röpcédulákon közölte: az ellenállók „újabb parancsig teljesen beszüntetik” az iraki rendőrség és hadsereg elleni támadásaikat. A szervezet egyúttal tagadta, hogy fegyvereseinek köze lett volna a fallúdzsai rendőrőrs körüli hét végi harcokhoz. Szombaton egy fegyveres csoport támadást intézett az újonnan alakuló iraki rendőrség itteni őrse és a polgári védelmi hadtest főhadiszállása ellen. Huszonhárom ember vesztette életét az ismeretlen fegyveresek rajtaütéseiben. A Bagdadtól ötven kilométernyire nyugatra, az úgynevezett szunnita háromszögben fekvő város az amerikai vezetésű megszálló erőkkel szembeni ellenállás egyik központja, ahol gyakoriak a támadások az amerikaiak és más külföldiek, valamint a velük együttműködő irakiak – különösen az új rendőrség tagjai – ellen.

Két amerikai állampolgár meghalt, nyolc személy megsebesült Irakban az elmúlt huszonnégy órában különböző harci cselekményekben. Egy amerikai katonát Bagdad központjában ölt meg egy robbanás tegnap délelőtt. Egy katonai konvoj mellett robbant a pokolgép, amely egy másik katonát megsebesített. Harci cselekményekben az iraki hadművelet tavaly márciusi kezdete óta 374 amerikai katona halt meg. Vasárnap késő este négy amerikait – egy közelebbről meg nem határozott vallási csoport tagjait – támadás ért a fővárostól mintegy húsz kilométerre, miközben taxival Bagdadba tartottak. Egyikük a támadásban meghalt, a másik három megsebesült.

Az amerikaiak szabadon engedték Szaadun Hammadit, aki Szaddám elnöksége idején a parlament elnöke volt. Ezt tegnap jelentették be Bagdadban. A 74 éves politikust állítólag még szombaton engedték el. Hammadi elmondta: az iraki erők és az amerikaiak jól bántak vele. Kilenc hónapot töltött fogságban, három különböző börtönben.

Veszélyben volt a foci-vb is

Tokió. Csak most derült ki: az al-Kaida terrorszervezet arra készült, hogy merényletet hajtson végre a 2002-es labdarúgó-világbajnokság idején Japánban. Az akció azon hiúsult meg, hogy a végrehajtásához szükséges kiterjedt ügynökhálózat nem volt tökéletesen kiépítve a szigetországban. Minderről azután adtak hírt tokiói források, hogy vallott Hálid Sejk Mohamed, akit az al- Kaidát irányító bin Laden jobbkezeként tartottak nyilván, s akit az amerikaiak pakisztáni segítséggel Ravalpindiben még tavaly márciusban fogtak el. Mohamed lelkén sok ezer ember halála szárad. Úgy tudni, hogy ő tervelte ki és szervezte is meg a 2001. szeptember 11-i merényleteket. (MTI)