Kennedy-évforduló – 50 éve történt a dallasi merénylet

Kennedy 1917. május 29-én gazdag, ír származású, katolikus családban született, üzletember apja azt vette fejébe, hogy az Egyesült Államok elnöke egy nap az ő fiai közül kerül majd ki. Miután elsőszülött fia a második világháborúban elesett, minden reményét a sorban második Johnba vetette, aki a csendes-óceáni hadszíntérről egész életét végigkísérő hátsérüléssel - no meg kitüntetéssel tért haza. Kennedy 1946-tól három cikluson át szolgált képviselőként, majd 1952-től szenátorként. 1953 szeptemberében vette feleségül az újságíró Jacqueline Lee Bouvier-t. A demokrata párt jelöltjeként az 1960-as választásokon rendkívül szoros versenyben győzte le Richard Nixont, kettejük tévévitája mérföldkő volt a televíziózás és a politika történetében.     John F. Kennedy 43 évesen a legfiatalabb megválasztott elnök lett, aki fel akarta rázni az országot, dinamizmust és aktivitást kért a választóktól is. A külpolitikai porondon meg kellett küzdenie a kubai rakétaválsággal, a kommunizmus latin-amerikai előretörésével, elnökségére esett a berlini fal felépítése és vette kezdetét a vietnami válság. Belpolitikájában tenni akart a leszakadás ellen, szélesebb körű gondoskodást sürgetett az idősek számára, de legfontosabbnak a faji szegregáció felszámolását tartotta.     Kennedy hihetetlen népszerűségnek örvendett, nála jobban csak feleségéért rajongtak az emberek. Az elnökről az a pletyka terjengett, hogy megcsalja feleségét (többek közt Marilyn Monroe-val is).      Életműve torzóban maradt: a már újraválasztását előkészítő elnök 1963. november 22-én Dallasba látogatott, ahol az elnöki pár, valamint a texasi kormányzó és felesége nyitott tetejű kocsiban hajtott végig a városon. A konvoj a Dealey Plazánál járt, amikor helyi idő szerint 12 óra 30 perckor az ott álló tankönyvraktárból lövések dördültek: Kennedyt előbb a torkán, majd a fején találták el, a harmadik golyó a texasi kormányzót sebesítette meg. Az elnökkel azonnal kórházba száguldottak, ahol 1 órakor halottnak nyilvánították. Másfél órával később, az elnöki különgép fedélzetén már le is tette a hivatali esküt Lyndon B. Johnson addigi alelnök. A tragikus halálával nemzeti hőssé magasztosult Kennedyt az arlingtoni nemzeti temetőben helyezték örök nyugalomra.     A gyilkosság rejtélye a mai napig nem oldódott meg, még mindig kerülnek elő újabb filmfelvételek, dokumentumok, s ezernél több könyvet írtak róla. A rendőrség a merénylet után egy órával letartóztatta a szemtanúk szerint gyanús viselkedésű Lee Harvey Oswaldot, aki abban a raktárban dolgozott, ahonnan a lövések eldördültek. A bűnösségét tagadó Oswaldot két nappal később élő tévéadásban lőtte le Jack Ruby, egy maffiakapcsolatokkal rendelkező bártulajdonos, ő három évvel később a börtönben halt meg. Oswaldról később kiderült, hogy 1959-től három évig a Szovjetunióban élt, de a szovjet titkosszolgálat, a KGB tagadta, hogy beszervezték volna, és aktáikat is az FBI rendelkezésére bocsátották. Ezekből az derült ki, hogy Oswald érdektelennek bizonyult számukra, valamint az is, hogy lőni sem tudott tisztességesen.     A közvetlenül a gyilkosság után kiterjedt vizsgálatot lefolytató Warren-bizottság, amelynek jelentését később 75 évre titkosították, arra a következtetésre jutott, hogy Oswald egyedül követte el tettét, s a mai napig ez a hivatalos álláspont. Egy 1976-ban felállított szenátusi bizottság a hatalmas iratanyag áttanulmányozása után úgy foglalt állást, hogy Kennedy "valószínűleg" összeesküvés áldozata lett, de sem személyt, sem szervezetet nem neveztek meg. A nyomozást végleg 1988-ban zárták le, mert "nem találtak meggyőző bizonyítékot az összeesküvésre".     Az amerikaiak többsége azonban nem hisz a "magányos tettes" teóriában, annál inkább az összeesküvés-elméletekben. Főleg, hogy még ma sem lehet tudni, hány lövés dördült: a hangfelvételekből három hangja különíthető el, de lehet, hogy egy negyedik, sőt ötödik golyót is kilőttek, ami két tettesre utalna. Sokan úgy gondolják, a háttérben két összeesküvés rejtőzik: az elsőt az elnök meggyilkolására szőtték, a másodikat a Warren-bizottsággal a valóság elleplezésére.      Valószínű, hogy a teljes igazság immár soha nem derül ki arról a dallasi nyolc másodpercről. (Az MTVA Sajtó- és Fotóarchívumának anyaga.)