Keményen lesújt a putyini demokrácia

ÖSSZEFOGLALÓ

Az ellenzék egyik legkarizmatikusabb alakját, Putyin legádázabb bírálóját, Alekszej Navalnijt azzal vádolják, hogy 2009-

ben elsikkasztott 10 ezer köbméter fát egy állami fafeldolgozó cégtől, amelynek tanácsadója volt, s ezzel 400 ezer eurós kárt okozott. Büntetése akár tíz év börtön is lehet, de politikai pályáját még egy felfüggesztett ítélet is kettétörné. A vád fő tanúja egy büntetett előéletű férfi.

A hatalom fő gondja Alekszej Navalnijjal az, hogy internetes naplóiban súlyos korrupciós ügyekről rántotta le a leplet. Perét azután indították el, hogy tavaly kiderítette a hadsereg egyik vezető tábornokáról, hogy engedély és bevallás nélkül lakása van Csehországban. Előzőleg két parlamenti képviselőről hozta nyilvánosságra, hogy ingatlanuk van Kanadában és az USA-ban, s ezt nem tüntették fel a vagyonnyilatkozatukban. Mindkét képviselőnek le kellett mondania. Olyan eseteket is nyilvánosságra hozott, hogy politikusok barátai és fiai vezetnek nagy bankokat és konzorciumokat, noha még 20 évesek sincsenek. „Az eljárás célja, hogy félbeszakítsák a nyomozásomat. Ha azt hiszik, hogy megijedek, és hallgatni fogok, akkor nagyot tévednek. Biztos vagyok abban, hogy kiderül az ártatlanságom” – nyilatkozta Navalnij.

Egy moszkvai bíróság tegnap első fokon két és fél év börtönre ítélte a tavaly májusban erőszakkal végződött Putyin-ellenes tüntetés egyik szervezőjét, aki nem akarja megfellebbezni az ítéletet. Konsztantyin Lebegyevet azzal vádolta meg az ügyészség, hogy Szergej Udalcovval, a Baloldali Front elnökével és Leonyid Razvozzsajev ellenzéki aktivistával, valamint Givi Targamadze grúz politikussal együtt zavargásokat készített elő Oroszországban. Udalcov ellen ugyancsak büntetőeljárás folyik, házi őrizetben van, Razvozzsajevet vizsgálati fogságban tartják, Targamadze ellen pedig nemzetközi körözést adtak ki az orosz hatóságok.

Súlyos, 300 ezer rubeles büntetést szabott ki tegnap egy másik moszkvai bíróság a Golosz jogvédő szervezetre, mert állítólag megsértette a törvényt azzal, hogy nem vetette magát nyilvántartásba külföldi ügynökként. A tavaly novemberben hatályba lépett, ún. külföldi ügynöktörvény szerint a politikai tevékenységet folytató és külföldi támogatásból működő nem kormányzati szervezeteknek az igazságügyi minisztériumban külföldi ügynökként kell regisztráltatniuk magukat.

A Golosz már a törvény életbe lépésekor közölte, hogy ezt nem teszi meg, mert szerinte nem vonatkozik rá a jogszabály. A Golosz feltárta, számos visszaélés történt a 2011 decemberében tartott parlamenti, valamint a 2012 márciusában tartott elnökválasztáson. Az elsőn Putyin pártja, a másikon Putyin győzött. Az Amnesty International és a Human Rights Watch szerint ezek a perek az orosz ellenzékre és a civil társadalomra nehezedő példátlan nyomást bizonyítják. (MTI, TASR, ú)