Kattintsunk, hogy dolgozhassunk

Ők a brüsszeli Eures elnevezésű internetes oldalon böngészhetnek majd, amely májustól már Európa 28 országának betöltetlen álláshelyeinek listáját tartalmazza. Az adatbázis segítségével a munkavállalás feltételeiről és követelményeiről is tájékozódhatnak a munkakeresők. A cím: http://europa. eu.int/eures.

Az Eures elnevezésű internetes adatbázisban az európai gazdasági térség államainak állásajánlatai szerepelnek az Unió hivatalos nyelvein. A honlapon ország, nyelvterület, valamint munkakör szerint is tallózhatnak az érdeklődők. A konkrét álláslistákon kívül a munkavállalás általános feltételeiről szerepelnek adatok az Eures honlapján. ĺgy például az adott országban fizetendő adók, járulékok, a betegbiztosítás, a szociális juttatások mértékéről és hozzáférhetőségéről. Más internetes álláskereső portáloktól abban különbözik ez a rendszer, hogy májustól képzett tanácsadók segítségét is igénybe lehet venni.

A munkavállalók önéletrajzukat is elhelyezhetik az adatbázisban. Az európai állásközvetítő rendszer májustól már az Unió 25 tagországának, valamint Svájc, Norvégia és Izland álláslistáit is tartalmazza és a megélhetési körülményekről is tájékoztat. Csatlakozásunk után a szlovákiai állásajánlatok is felkerülnek az Eures honlapra. Februárban elkészült annak a szoftvernek a prototípusa is, amellyel a hazai munkaügyi hivatalok az Eures központoi adatbázisához csatlakozhatnak.

Az Eures adatbázisa azonban még nem teljes. A tagállamok eltérő belső szabályozása miatt ugyanis egyelőre nem minden állás kerül föl a közös honlapra. Míg Németország és Ausztria az öszszes munkalehetőség mintegy 70 %-át közzéteszi, addig Anglia ettől jelentősen elmarad. Az Európai Bizottság ezért a jövőben egységesíteni szeretné a szabályozást, hogy az álláshelyek valamennyi európai munkavállaló számára elérhetők legyenek.

Az Eures portálon sok alapvető információ is megtalálható. Például a helyi árak, az iskolarendszer jellemzői, a szociális juttatások, a kötelező járulékok nagysága. A külföldön munkát vállalónak ugyanis nemcsak a munkabért kell számításba vennie, hanem például azt is, hogy mennyit kell elköltenie belőle a megélhetéshez az adott országban.

Kezdődik az agyelszívás

A következő öt évben jelentős agyelszívásnak válnak áldozataivá a csatlakozó országok, derül ki az Európai Bizottság és az Európai Alapítvány közös felméréséből: az egyetemisták és a tanulmányaikat befejező fiatalok 2-3 százaléka szándékozik külföldön munkát vállalni.

Az elit elvándorlása miatt jó néhány következménnyel kell számolni. Egyrészt a tizenötök tehetséges és képzett munkaerőre számíthatnak. Ugyanakkor hátrányos számukra, hogy a tanult „keletiek” könnyűszerrel kiszorítják a kevésbé képzett honi dolgozókat.

A csatlakozó országok szempontjából a veszteség érzékenyen érinti a gazdasági növekedési potenciált. Ugyanakkor ezek a társadalmak kénytelenek lesznek szembesülni a fiatalok rétegét érintő apadás egyéb, hátrányos következményeivel is. (mtv, ú, euro.hu)