Kamala Harris is felszólalt Európai Parlamentben a nemzetközi nőnap alkalmából

Harris beszédében hangsúlyozta, hogy a transzatlanti szövetség megerősítése nemcsak a koronavírus-járvány válság kezelése végett különösen fontos, hanem a demokráciákat globálisan fenyegető populizmus térnyerésének visszaszorítása miatt is. Felhívta a figyelmet arra, hogy világszerte meg kell erősíteni a demokrácia alapelveit: az elszámoltathatóságot, az átláthatóságot és a jogállamiságot.

Az alelnök szerint a „világ a nők számára még mindig nem úgy működik, ahogy kellene”. Mint mondta, a járvány felerősítette a társadalmi egyenlőtlenségeket, a rasszizmust és a nők elleni erőszakot. A nemek közötti egyenlőség eléréséhez a legfontosabb, hogy a nők biztonságban érezhessék magukat a társadalom minden területén. Ehhez – tette hozzá – egyenlő esélyeket kell nekik biztosítani a munkahelyeken, egyenlő hozzáférést az egészségügyi ellátásokhoz, és meg kell számukra teremteni a munka és a magánélet közötti egyensúlyt.

Harris felhívta a figyelmet: a szabad és tisztességes demokráciák működéséhez elengedhetetlen a nők bevonása a politikai döntéshozatali folyamatokba.

„Ez nem jótékonysági cselekedet. Ha a nők számára jól működő világot építünk, nemzetünk biztonságosabb, erősebb és virágzóbb lesz” – emelte ki.

Jacinda Ardern üzenetében azt hangsúlyozta, büszke arra, hogy országa, Új-Zéland a világon elsőként vezette be a nők szavazati jogát, 1893-ban. Megelégedését fejezte ki azzal kapcsolatban is, hogy a jelenlegi új-zélandi kormány 48, illetve a kormányzó párt 55 százalékát nők alkotják, és a legfontosabb állami pozíciókat nők töltik be. Rámutatott azonban arra, hogy ez az előrehaladás egészen addig nem nevezhető jelentősnek, míg globálisan még mindig komoly a nemi alapú egyenlőtlenség.

Hozzátette: a koronavírus-járvány negatív hatást gyakorolt a nőkre nézve. Az egészségügyben dolgozók legnagyobb része nő, akik komoly kockázatot vállalnak a járvány elleni küzdelemben, több nő vesztette el munkáját, mint férfi, ráadásul a nők elleni erőszak is fokozódott. „Többen úgy beszélnek ezekről a jelenségekről, mint a vírus szövődményeiről” – mondta. Hozzáfűzte, hogy a nőket ért kihívások mellett a nacionalizmus és a protekcionizmus térnyerése is próbatételt jelent világszerte.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerint elfogadhatatlan az, hogy a férfiak foglalkoztatási rátája az unióban 78, míg a nőké csupán 67 százalékos.

„2030-ra ezt a százalékbeli egyenlőtlenséget a felére kell csökkentenünk” – húzta alá.

Hozzátette: ugyancsak elfogadhatatlan, hogy a nők 14 százalékkal kevesebbet keresnek, és a munkahelyi elismerésért legalább kétszer annyit kell dolgozniuk, mint férfi kollégáiknak. Az elnök utalt a bizottság múlt héten elfogadott fizetési és foglalkoztatásbeli különbségek felszámolására javasolt irányelvre, amelynek célja, hogy a bérek átláthatóbbak legyenek, és az Európai Unióban a nők és a férfiak egyenlő munkáért egyenlő díjazásban részesüljenek.

„El kell távolítanunk az akadályokat az egyenlőség felé vezető úton, törekednünk kell az esélyegyenlőségre. Ez nem túl bonyolult, megvannak a jól bevált szükséges eszközeink, csak végre kell hajtanunk, amit elkezdtünk” – hangoztatta Ursula von der Leyen.