Kabul. Öt iszlamista fegyveres megtámadta hétfőn a kabuli katonai akadémia őrségét, öt órán át tűzpárbajt vívtak a katonákkal, de nem tudtak bejutni az intézménybe. Az összecsapásban meghalt 11 katona és négy támadó, 16 katona megsebesült, egy támadót élve elfogtak.
Kabul háborús övezetté vált
Kabul. Öt iszlamista fegyveres megtámadta hétfőn a kabuli katonai akadémia őrségét, öt órán át tűzpárbajt vívtak a katonákkal, de nem tudtak bejutni az intézménybe. Az összecsapásban meghalt 11 katona és négy támadó, 16 katona megsebesült, egy támadót élve elfogtak. A támadás elkövetőjeként az Iszlám Állam dzsihádista szervezet jelentkezett.
A fegyveresek robbanószerrel, rakétagránátokkal és gépkarabélyokkal felfegyverkezve támadták meg az akadémiát őrző katonák őrhelyét. Két támadó már az akció elején felrobbantotta magát, kettőt pedig tűzharcban lőtték le a katonák. Az ország egyik volt alelnökéről, Fahim marsallról elnevezett akadémia Kabul nyugati peremén található. Tavaly októberben 15 katonaiskolás halt meg a brit erők segítségével korszerűsített akadémia kapujánál, amikor egy öngyilkos merénylő felrobbantotta a létesítmény területéről kihajtó autóbuszt.
Egy hónapon belül ez volt a negyedik nagyszabású fegyveres támadás az afgán fővárosban, ráadásul alig két nappal követi a Kabul kormányzati negyedében végrehajtott, a tálib lázadók által vállalt robbantásos merényletet, amelyben legalább 103 ember vesztette életét, és 235-en sebesültek meg. A merénylet miatt az afgán kormány nemzeti gyásznapot hirdetett vasárnapra. Egy héttel korábban a kabuli Hotel Intercontinentalt támadták meg tálib szélsőségesek, az akkori terrorcselekményben 43 ember vesztette életét.
Kína régóta aggódik amiatt, hogy a bizonytalan afganisztáni helyzet átterjedhet Kína nyugati, Hszincsiang tartományára, ahol ujgur őslakosok élnek, illetve, ahol az elmúlt években számos, a hatóságok szerint muzulmán szélsőségesek által végrehajtott erőszakos cselekmény történt. Kína együttműködik Pakisztánnal és az Egyesült Államokkal is, hogy béketárgyalásokkal vessenek véget a tálibok felkelésének Afganisztánban, akiket az amerikaiak vezette erők távolítottak el a hatalomból 2001-ben. A távol-keleti nagyhatalom tavaly létesítette első külföldi támaszpontját, Dzsibutiban a Vörös-tenger stratégiai jelentőségű bejáratánál. Peking korábban cáfolta, hogy további külföldi bázisok megteremtését tervezi, az Egyesült Államok azonban arra számít, Kína következőként Pakisztánban létesítene külföldi katonai támaszpontot. A közép-ázsiai térség történéseire összpontosító Ferghana News orosz hírügynökség a napokban arról számolt be, hogy Kína támaszpontot építene Afganisztán északi részén. azonban Peking ezt is cáfolta és alaptalan híresztelésnek nevezte.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.