Jóváhagyták az Európai Ügyészség létrehozását

A vádhatóság egy luxembourgi székhelyű központi hivatalból, valamint a tagországokba delegált európai ügyészekből fog felépülni. A független főügyész bizonyos feltételek mellett jogosult lesz nyomozások és büntetőeljárások lefolytatására az uniós költségvetés kárára elkövetett bűncselekmények - például a strukturális alapokat érintő csalások és korrupció - ügyében.

Günther Oettinger költségvetésért felelős uniós biztos kiemelte: a hivatalnak, melynek megalakítására először 2000-ben tettek javaslatot, legkésőbb 2021 elején meg kell kezdenie működését.

A német politikus elmondta, a csalás, a korrupció és hűtlen kezelés éves szinten mintegy 150 milliárd euró veszteséget okoz a nemzeti költségvetéseknek az EU-ban. Hozzátette, az ügyészségnek a már meglévő szervezetekkel egyeztetve, egymást kiegészítve kell majd végeznie a tevékenységét, illetve rámutatott, hogy a csalások hatékony felgöngyölítése, az adófizetők pénzének védelme erősíteni fogja az európai intézményekbe vetett bizalmat.

Vera Jourová uniós igazságügyi biztos pedig arról számolt be az ülésen, hogy 2019-ben fogják kinevezni a főügyészt és az európai ügyészeket.

Magyarország nem vesz részt az együttműködésben, a kormány álláspontja szerint ugyanis jelenleg is vannak olyan intézmények, amelyek eljárhatnak az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményekkel szemben, és egy új hivatal létrehozása ezen jól működő szervezetek meggyengítésével járna.

Korábban Lengyelország, Hollandia, Málta és Svédország is jelezte, hogy a mostani formájában nem támogatja az ügyészség létrehozását, Dánia, Írország és Nagy-Britannia pedig egyébként sem vesz részt a bel- és igazságügyi együttműködésnek ezen a területén. Sajtóhírek szerint több ország is csatlakozhat utólag a hivatalhoz, az új holland kormány programjában például ez is szerepel.

A megerősített együttműködési mechanizmus lehetővé teszi, hogy tagországok egy jelentős számú csoportja teljes konszenzus hiányában is előrelépjen az integráció elmélyítésében. A szabályok értelmében legalább kilenc tagállam közösen dönthet úgy, hogy végrehajt olyan intézkedéseket, amelyekről nem sikerült teljes egyetértésre jutni korábban. A megerősített együttműködéshez utólag is lehet csatlakozni.