Jóváhagyta a lisszaboni szerződést a cseh felsőház

Ez a szükséges háromötödös többségnél több. Ilyen többségre azért volt szükség, mert a cseh alkotmányt is érintő nemzetközi szerződésről van szó. A cseh parlament vitája a lisszaboni szerződésről összességében másfél évig tartott.

Miután az alsóház már februárban megszavazta a dokumentumot, a ratifikáció csehországi befejezéséhez már csak Václav Klaus államfő aláírása szükséges. Nem tudni, hogy erre mikor kerül sor. Klaus korábban azt nyilatkozta: az aláírásról csak akkor dönt, ha már ismeri a megismételt írországi népszavazás eredményét.

A lisszaboni szerződést Csehországban Václav Klaus és a Polgári Demokratikus Párt határozottan ellenzik, ami a mostani szavazáskor is megmutatkozott. A párt 36 tagú felsőházi frakciójából csak nem egészen egytucatnyi ODS szenátor támogatta a dokumentumot, azok többsége is fenntartásokkal. Az alapvető kifogás az, hogy a lisszaboni szerződés túlságosan is megnyirbálja az államok szuverenitását, s a hatalmat a senki által meg nem választott brüsszeli hivatalnokok kezébe adja. Néhány vélemény szerint lehetőséget ad a háború utáni Benes-dekrétumok felülvizsgálatára is. A tavalyi alkotmánybírósági vizsgálat azonban a szerződést és a cseh alapszabályt nem találta ellentétesnek.

A képviselőház februárban biztosítékként egy kiegészítő határozatot is elfogadott, amely szerint a dokumentum nem alkalmazható visszamenőlegesen, s ennek alapján nem változtathatóak meg a II. világháború után Csehországban kialakult vagyonjogi viszonyok. Elfogadtak egy olyan törvényt is, amely pontosan rögzíti, hogy a cseh kormány milyen jogköröket adhat át Brüsszelnek. Ezt minden esetben előbb a parlament két házának kellene jóváhagynia. 

"Komoly kifogásaim vannak. Ugyanakkor ma az a tét, hogy Csehország a demokratikus Európa része marad-e, vagy visszatér oda, ahová korábban 40 éven át tartozott. Ezért támogattam a lisszaboni szerződést" - indokolta álláspontját Premysl Sobotka, a szenátus polgári demokrata elnöke. 

Hasonló érveket hangoztatott Mirek Topolánek, ügyvezető cseh kormányfő, az ODS elnöke is, aki a dokumentumot a felsőház elé terjesztette. "Ez az ára annak, hogy a demokratikus Európa része maradhatunk. Ez nemzeti érdek" - fogalmazott Topolánek, aki a dokumentum támogatására szólította fel a testületet. "A lisszaboni szerződés csökkenti nemzeti érdekeink érvényesítésének szintjét, de elutasítása ellehetetleníti" - szögezte le a kormányfő.

Megfigyelők nem zárják ki, hogy a lisszaboni szerződés végleges elfogadása újabb belső feszültséghez vezethet az ODS-ben. Többen jelezték: kilépnek a pártból, ha az segít jóváhagyni a lisszaboni szerződést. Néhány ODS-szenátor jelezte: újra az alkotmánybíróság elé viszi az ügyet.

Egy friss felmérés szerint a lisszaboni szerződés elfogadását a csehek 51 százaléka támogatja, 33 százalék ellenzi, míg 16 százaléknak nincs egyértelmű véleménye, illetve nem nyilatkozott. 

Az Európai Unió 27 tagállama közül Csehország parlamentje utolsóként foglalt állást a lisszaboni szerződés ügyében. A dokumentumot eddig 25 tagállam parlamentje ratifikálta, míg Írország népszavazáson elutasította (emellett Németországban az alkotmánybíróság elé utalták, Lengyelországban pedig az államfő még nem írta alá a szerződést). Várható, hogy az ír népszavazást még az idén megismétlik.