Jens Stoltenberg: egyetlen Izraellel ellenséges ország vagy szervezet sem próbálhatja meg kihasználni a jelenlegi helyzetet

„A közel-keleti helyzet most nagyon nagy kihívást jelent, és természetesen mindig fennáll annak a veszélye, hogy az Izraellel ellenséges nemzetek vagy szervezetek megpróbálnak előnyt kovácsolni ebből, például a libanoni Hezbollah vagy Irán” – mondta, hozzátéve hogy az Egyesült Államok már katonai erőket telepített a térségbe, hogy megakadályozza a feszültségek fokozódását.

Stoltenberg elmondta, hogy Joáv Gallant izraeli védelmi miniszter tájékoztatta a szövetségeseket a Hamász által Izrael ellen elkövetett terrortámadásokról, és a folyamatban lévő izraeli válaszlépésekről.

„A szövetségesek határozottan elítélték a Hamász civilek elleni igazolhatatlan támadásait, és felszólítottak a túszok azonnali szabadon bocsátására. Együttérzünk mindazokkal, akiket ezek a szörnyű támadások érintettek” – jelentette ki a főtitkár.

Hozzátette, hogy Izraelnek joga van megvédeni magát, de a konfliktus kibontakozása során a civilek védelme alapvető fontosságú. Mint mondta, „vannak háborús szabályok, sok szövetséges az arányos válaszlépéseket hangsúlyozta, ugyanakkor nagyon világosan elítélték a brutális atrocitásokat és az erőszakot, amelyekért a Hamász a felelős.”

Hangsúlyozta, hogy a NATO mint szervezet „közvetlenül nem érintett” a konfliktusban, de fontosnak nevezte, hogy a védelmi miniszterek foglalkoztak a helyzettel tanácskozásuk során.

A szerb-koszovói helyzetről szót ejtve Stoltenberg elmondta: a közelmúltbeli feszültségekre reagálva a NATO az elmúlt hetekben több száz további tartalékos erőt vezényelt a KFOR-hoz. „Ezek megfontolt lépések annak biztosítására, hogy a KFOR rendelkezzen a szükséges erőkkel ahhoz, hogy pártatlanul teljesíthesse ENSZ-megbízatását” – mutatott rá.

Felhívta a figyelmet, hogy Belgrádnak és Pristinának felelősségteljesen kell viselkednie, tartózkodnia kell a destabilizáló akcióktól, és újra be kell kapcsolódnia az EU által közvetített párbeszédbe, „mert ez az egyetlen út a tartós békéhez.”

A főtitkár bejelentette az is, hogy a NATO a jövő héten tartja a Steadfast Noonnak elnevezett éves nukleáris gyakorlatát, a művelet Olaszország, Horvátország és a Földközi-tenger felett zajlik majd, és „hozzájárul a szövetség nukleáris elrettentő erőjének, hitelességének, hatékonyságának biztosításához. A gyakorlat egyértelmű üzenetet küld arról, hogy a NATO minden szövetségesét megvédi” – mondta.

Elmondta továbbá, hogy csütörtökön a miniszterek a Balti-tenger kulcsfontosságú tenger alatti infrastruktúrájában keletkezett károkkal is foglalkoztak.
„Ha bebizonyosodik, hogy ez egy szándékos támadás volt, az súlyos incidensnek minősül. Erre pedig egységes és határozott válaszlépéseket kell tenni” – mondta.

Végezetül arról beszélt, hogy „előre kell lépni a svéd NATO-tagság ratifikálásával kapcsolatban”. „Örülök, hogy a török védelmi miniszter megerősítette, hogy Ankara kitart a vilniusi megállapodás mellett, amely a svéd csatlakozás véglegesítésére irányul. Most azt várjuk, hogy a török kormány benyújtja a csatlakozási jegyzőkönyvet a Nagy Nemzetgyűlésnek, és együttműködik a Közgyűléssel a gyors ratifikáció érdekében” – mondta a NATO-főtitkár.